Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Britz Pál: A bukás után. Barcza György hazai életének kezdete - és annak előtörténete VI/1325
1340 PRITZ PÁL Jelentésében ellenben Barcza intranzigens-1 ír, tehát nincs ott semmi középfok. A külügyminiszteri levél ezen passzusát önmagában lehetetlen megérteni. Annak okát csakis a későbbi részekkel való egybevetés világítja meg. „Erre az állításra — folytatja Bárdossy — az szolgálna alapul, hogy 'a magyar kormány tettekkel bizonyította volna be, hogy Anglia ellenségei közé állt, tette volna ezt elsősorban azzal, hogy a német csapatok és hadianyag átvonulását területén nemcsak minden tiltakozás nélkül megengedte, de az átvonulást elő is segítette.' A jelentésben szó szerint ilyen szöveg ellenben nincs. Mielőtt bemutatnánk azokat a szövegrészeket, amelyekből Bárdossy az „idézetet" megkomponálta, el kell mondanunk, hogy a vonatkozó gondolatmenet élén a követ leszögezi: „Magyarország helyzetének és szerepének jelenlegi itteni megítélésére természetesen a tengelypaktumba való belépésünk volt mérvadó."5 4 Ezen (a „belépésünk" kifejezést nem tekintve) alapvető helyes állítás interpretálását illetően a követ abból indul ki, hogy az angol politikában e tekintetben két csoport létezik. Az egyikhez „a háborút a végletekig folytatni és győzelem esetére a legkíméletlenebb békét diktálni" akarók tartoznak. A másikhoz pedig azok, akik nyugodtabban, reálisan gondolkodnak, és belátják a múlt hibáit. Barcza jelentése hosszan ecseteli az egyik, majd a másik csoport álláspontját. Bárdossy számára mindkét csoport intranzigens, a kettő közötti különbség okán lesz az első az intranzigenseöö. Mit is ír erről az elsőről Barcza, amiből Bárdossy kompozíciója keletkezett? „Magyarország egy ideig politikailag, minden külső nyomás dacára is, ügyesen, de amellett becsületesen is lavírozott a két hadviselő fél között, magát egyiknek sem kínálta fel s nem adta el. Eddig a pontig minden rokonszenvet megérdemelt. Midőn azonban külső erőszak alkalmazása nélkül, sőt önálló elhatározásának hangsúlyozásával nyíltan csatlakozott a tengely-paktumhoz,55 ezzel önszántából Anglia ellenfelei mellé állt. Ez lehetett részéről helyes vagy helytelen politika, de mindenesetre ez által Anglia ellenfelei közé állt be és most már ilyennek is tekintendő, annál inkább, mert ezt számtalan hivatalos nyilatkozaton kívül tettekkel is bizonyította, mint pl. a német csapatok és hadianyagoknak nemcsak minden tiltakozás nélküli, hanem még elő is segített átszállítása által területén. így Magyarország de facto ellenfelévé vált Angliának és fog válni Amerikának is, mihelyt az Angliához csatlakozik, ami csak idő kérdése."56 A szöveg meglehetősen ismétlő jellegű, s — aligha kétséges — ott bujkál benne Barcza véleménye is. Ennek lényege, hogy az „intranzigensebb" brit tényezők szerint Magyarország de facto ellenfelévé vált Angliának, következőleg eljátszotta minden jogát arra, hogy brit-amerikai győzelem esetén más elbá-54 Uo. 559. sz., 840. 55 Ilyen nem volt, ez az ún. háromhatalmi szerződés - RR Ugyanakkor a „csatlakozás" kitétel valóban pontos. Ez tükrözi a múlt valóságát, s nem a másutt olvasható azon állítás, mely szerint Magyarország belépett volna a paktumba. Az 1945 előtti világ a nagyhatalmak zárt klubja. Abba — ismételjük — képtelenség volt belépni, legfeljebb csatlakozni lehetett. 56 DIMK Y 840.
