Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Britz Pál: A bukás után. Barcza György hazai életének kezdete - és annak előtörténete VI/1325
BARCZA GYÖRGY HAZAI ÉLETÉNEK KEZDETE 1339 dikként Romániával foglalkozik. „Románia itt de facto megszállt területnek tekintetik, körülbelül ugyanúgy mint Szlovákia. A román helyzet ziláltsága, a Vasgárda garázdálkodása és az Antonescu-kormány kétszínűséggel párosult tehetetlensége itt is nyilvánvaló. Romániával szemben azonban itt még ma is az a felfogás, hogy az tulajdonképpen Anglia szövetségese, mely mihelyt felszabadul a német uralom alól, azonnal ismét Anglia pártjára fog állni."50 Németország várható vereségét konkrétan Barcza egy árva szóval sem említi. Ám mégis azt sugallja, amikor azt írja, hogy a békét Anglia és Amerika „együtt fogják megkötni". Gazdasági kérdésekben az USA, a kontinens politikai kérdéseiben ellenben „elsősorban Anglia lesz mérvadó."5 1 ... és miniszteri válasz Teleki Pál rengeteget őrlődött abban a feloldhatatlan ellentmondásban, ami az országra az angol-német háborúból következett. A váratlanul meghalt Csáky Istvánt felváltó Bárdossy László ellenben lényegében elődjéhez hasonlóan látta a világot. Tehát a revízió Magyarországot a tengelyhez kötötte, a háborút pedig a németek nyerik meg. Az angolokkal szemben — mert nem értik meg helyzetünket — tele volt dölyfös sértettséggel. Ezért a jelentés üzenetét nemhogy nem volt hajlandó megérteni, de kifejezetten ingerelte követének világlátása, állításai, hangvétele. így jelentésének zömét (ha úgy tetszik: lényegét) egyetlen kurta tőmondattal elintézte. Azt — úgymond — „érdeklődéssel" olvasta.5 2 Következőleg terjedelmes válasza nem a jelentés lényegére (azzal semmit sem akart kezdeni), hanem a magyar politikával kapcsolatos brit bírálatot tartalmazó elemekre reflektál. Ez volt az, amelyre „különös figyelmet" szentelt. Bárdossynak — mint látni fogjuk — súlyos kétségei voltak atekintetben, hogy Barcza a magyar politikát ért brit bírálatokkal kellő eréllyel szállt volna szembe. Jó diplomata módjára ellenben beosztottja bírálatát éppen nem korholással, hanem (álságos) elismeréssel kezdi: „Nincs kétségem abban, hogy Nagyméltóságod minden alkalommal, amikor arra szükség van, megtalálja és érvényesíti is azokat az érveket, amelyeket Magyarország magatartása miatt angol részről emelt kifogásokkal szemben felhozhatunk." E dobbantóról fordul a célegyenesbe: „a rend kedvéért mégis helyesnek tartom, ha egyenként foglalkozom ezekkel a kifogásokkal." A külügyminiszter szerint Barcza azt írja, hogy az „intranzigensebb angol tényezők véleménye szerint 'Magyarország de facto ellenfelévé vált Angliának és ezzel eljátszotta minden jogát arra, hogy angol-amerikai győzelem esetén más elbánásra számíthasson, mint Anglia nyílt ellenfelei.'"53 50 Uo. 837. 51 Uo. 838. 52 Uo. 621. sz., 930. 53 Uo. 930.
