Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Britz Pál: A bukás után. Barcza György hazai életének kezdete - és annak előtörténete VI/1325
BARCZA GYÖRGY HAZAI ÉLETÉNEK KEZDETE 1333 tatva tömören, pontosan adja vissza a lényeget: első helyen azt, hogy a háborús viszonyoknak megfelelően a demokratikus angol sajtó a kormány álláspontját tükrözi. „Kommentárok egybehangzók és központi irányításra vezethetők vissza. Általában nem ellenségesek; konstatálják, hogy lépés adott helyzeten alig változtat, mert csak nyílt elismerése földrajzi helyzetből eredő kényszerűségnek, amelyben nyomás folytán fokozottan fel kellett adnunk külpolitikai függetlenségünket." Aztán a sajtószemle jól mutatja, hogy demokratikus országban a sajtóirányítás sem jelent egyszólamúságot, a kormány politikájával szembeni kritikátlanságot. „Érdekes Times megjegyzése, hogy 'behódolás oka, hogy Közép-Európában nem volt megfelelő angol ellensúly'. Daily Telegraph utal Románia példájára, amelyben Magyarország osztozni fog. Daily Mail megjegyzi, mint 1914-ben, most is rossz lóra tettünk. Daily Herald és Mirror Foreign Officet okolja tétlenségért. Manchester Guardian azt állítja, hogy hiú remény a magyarok részéről azt hinni, hogy külpolitikai alárendelés mellett belpolitikai helyzetünket fenntartjuk. Angolok azt mondják, hogy belépés első következménye, hogy külföldi kölcsönök kamat fizetését egész egyszerűen felfüggesztettük és márkát felértékeltük."«* November 27-én Barcza ismét átfogó helyzetértékelésbe ágyazza a november 20-i magyar lépés visszhangját. Az általános értékelés lényege a brit pozíciók szilárdságának a hangsúlyozása. A magyar lépés kapcsán nem csupán a megértést foglalja ismét szavakba, de hozzáfűzi: „feltűnően kezd terjedni az a beismerés", hogy a békeszerződés eredendő bűnén túl az antant húsz éven át „semmit sem tett ezen helyzet orvoslására és, hogy Anglia magára vessen, amiért két évtizeden át elmulasztotta hatalmát latba vetni" a békeszerződés békés revíziója érdekében.2 6 A londoni követ sürgönyének számjel-oszlopaiból csak másnapra formáltak a Dísz téren olvasható szöveget. Csáky István pedig éppen november 27-én tartott emelkedett hangvételű, a magyar csatlakozási lépés okait „feltáró", azokat látványosan szélesnek tűnő, valójában inkább csak a nemzetiszocialista propagandaszólamok eszköztárával varázsolt panorámába illesztő beszédet. Ebben a szónoklatban nem volt, nem lehetett helye azoknak a szempontoknak, amelyeket a londoni követ jelentései ismételtek.2 7 A külügyminiszter ugyan megkísérelt szavainak egyéni ízt, sőt hatalmas történelmi távlatot is kölcsönözni, ám attól előadása szemernyit sem került közelebb ahhoz a könyörtelen valósághoz, amelybe mondanivalóját — a külügyi bizottság ülései nem voltak nyilvánosak — illesztenie lehetett/kellett volna. Az antant győzelmét — vallotta — kezdettől fogva a római Aetius Attila felett aratott utolsó nagy győzelmének teegyáltalán nem tervezték a háromhatalmi blokk kibővítését, s amikor megváltozik az álláspontjuk, akkor változik a fent jelzett alapállás. Ebből következőleg a blokkhoz csatlakozni lehetett ugyan, de az nem volt azonos az egyenrangúságot sugalló belépéssel. (Vö. még az 55. sz. jegyzetet.) 25 DIMK V 485. sz. 26 Uo. 495. sz. 2' Az aznapi londoni sürgöny késedelmes megfejtésének ugyanúgy nem volt súlya, mint magának a jelentésnek.
