Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Britz Pál: A bukás után. Barcza György hazai életének kezdete - és annak előtörténete VI/1325

BARCZA GYÖRGY HAZAI ÉLETÉNEK KEZDETE 1333 tatva tömören, pontosan adja vissza a lényeget: első helyen azt, hogy a háborús viszonyoknak megfelelően a demokratikus angol sajtó a kormány álláspontját tükrözi. „Kommentárok egybehangzók és központi irányításra vezethetők vissza. Általában nem ellenségesek; konstatálják, hogy lépés adott helyzeten alig változtat, mert csak nyílt elismerése földrajzi helyzetből eredő kényszerű­ségnek, amelyben nyomás folytán fokozottan fel kellett adnunk külpolitikai függetlenségünket." Aztán a sajtószemle jól mutatja, hogy demokratikus országban a sajtóirá­nyítás sem jelent egyszólamúságot, a kormány politikájával szembeni kritikát­lanságot. „Érdekes Times megjegyzése, hogy 'behódolás oka, hogy Közép-Euró­pában nem volt megfelelő angol ellensúly'. Daily Telegraph utal Románia pél­dájára, amelyben Magyarország osztozni fog. Daily Mail megjegyzi, mint 1914-ben, most is rossz lóra tettünk. Daily Herald és Mirror Foreign Officet okolja tétlenségért. Manchester Guardian azt állítja, hogy hiú remény a magyarok ré­széről azt hinni, hogy külpolitikai alárendelés mellett belpolitikai helyzetünket fenntartjuk. Angolok azt mondják, hogy belépés első következménye, hogy külföldi köl­csönök kamat fizetését egész egyszerűen felfüggesztettük és márkát felértékel­tük."«* November 27-én Barcza ismét átfogó helyzetértékelésbe ágyazza a novem­ber 20-i magyar lépés visszhangját. Az általános értékelés lényege a brit pozíci­ók szilárdságának a hangsúlyozása. A magyar lépés kapcsán nem csupán a megértést foglalja ismét szavakba, de hozzáfűzi: „feltűnően kezd terjedni az a beismerés", hogy a békeszerződés eredendő bűnén túl az antant húsz éven át „semmit sem tett ezen helyzet orvoslására és, hogy Anglia magára vessen, ami­ért két évtizeden át elmulasztotta hatalmát latba vetni" a békeszerződés békés revíziója érdekében.2 6 A londoni követ sürgönyének számjel-oszlopaiból csak másnapra formál­tak a Dísz téren olvasható szöveget. Csáky István pedig éppen november 27-én tartott emelkedett hangvételű, a magyar csatlakozási lépés okait „feltáró", azo­kat látványosan szélesnek tűnő, valójában inkább csak a nemzetiszocialista propagandaszólamok eszköztárával varázsolt panorámába illesztő beszédet. Eb­ben a szónoklatban nem volt, nem lehetett helye azoknak a szempontoknak, amelyeket a londoni követ jelentései ismételtek.2 7 A külügyminiszter ugyan megkísérelt szavainak egyéni ízt, sőt hatalmas történelmi távlatot is kölcsönöz­ni, ám attól előadása szemernyit sem került közelebb ahhoz a könyörtelen való­sághoz, amelybe mondanivalóját — a külügyi bizottság ülései nem voltak nyil­vánosak — illesztenie lehetett/kellett volna. Az antant győzelmét — vallotta — kezdettől fogva a római Aetius Attila felett aratott utolsó nagy győzelmének te­egyáltalán nem tervezték a háromhatalmi blokk kibővítését, s amikor megváltozik az álláspontjuk, akkor változik a fent jelzett alapállás. Ebből következőleg a blokkhoz csatlakozni lehetett ugyan, de az nem volt azonos az egyenrangúságot sugalló belépéssel. (Vö. még az 55. sz. jegyzetet.) 25 DIMK V 485. sz. 26 Uo. 495. sz. 2' Az aznapi londoni sürgöny késedelmes megfejtésének ugyanúgy nem volt súlya, mint magá­nak a jelentésnek.

Next

/
Thumbnails
Contents