Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Britz Pál: A bukás után. Barcza György hazai életének kezdete - és annak előtörténete VI/1325
BARCZA GYÖRGY HAZAI ÉLETÉNEK KEZDETE 1331 Október 23-i számjel-sürgönye második részében1 '5 Barcza jelenti: „német csapatoknak Magyarországon keresztül való szállítása különösebb feltűnést nem keltett, mert sajtó kiemelte, hogy az Dunán és levegőben történt. Svédországon át haladó csapatok esete annak idején itt csak diplomáciai tiltakozásra adott alkalmat és kommentároktól tartózkodtak. Most rólunk csak azt állapították meg, hogy teljesen Berlin befolyása alatt állunk és az magyarázza átszállítást. Velem szemben hivatalos helyen átszállítás kérdését fel sem hozták.1 6 Kérek tájékoztatást, hogy angol követ ezzel szemben tiltakozott-e és milyen választ kapott?"1 7 A két háború közötti magyar diplomáciai kar tagjai joggal panaszkodtak sokat információszegénységük miatt. Az idők során ezen enyhítettek. Az adott helyzetben abszolút evidens volt a londoni követ tájékoztatása. Ám Csáky István mindent a német győzelemre feltevő külpolitikája jegyében egyáltalán nem bizonyos, hogy ennek az evidenciának a Dísz téren akkor teret engedtek. Ami ellenben bizonyos: Barczának két hét elteltével sem volt tudása budapesti kollégája lépéséről.1 8 Mindenesetre O'Malley október 31-én ismét felkereste a magyar külügyminisztert, hogy közölje: „tudomása van arról, hogy három német hadtestet szállítottak Magyarországon keresztül Romániába." Egyben hozzáfűzte: „ugyan nincs megbízva azzal, hogy démarche-t tegyen a magyar kormánynál ebben az ügyben, azonban szóbelileg közölte, hogy nem szabad azt hinnünk, hogy az angol kormány szemet huny (condone) a csapatok magyar területen való átszállításával szemben."19 Vélhetőleg nem lényegtelen elmondanunk: O'Malley kimondottan magyarbarát volt, messze nem gyarapította a kisantant-barát angol diplomaták táborát. 2 0 * * * retáló szerepet. (Bán D. 1998, 109.) - A kérdés mérlegeléséhez vélhetőleg nem lényegtelen szempont, hogy ebben az időpontban Eden nincs az angol külügy szolgálatában; mint a főszövegben majd írjuk, 1940. december 22-én lesz külügyminiszter. 15 Az első részben az angol-német légicsatáról írt. 16 Ez az állítás nincs összhangban az október 9-i sürgönyével, amelyben a főszövegben idézett mondatot („amennyiben német csapatok Magyarországon át dunai úton mentek, úgy ezért nézete szerint magyar kormányt nem lehet felelőssé tenni.") adja Cadogan szájába. 17 DIMK y 432. sz. 18 Csáky a találkozóról — amint az a napijelentés végén olvasható — a miskolci hadtestparancsnokot, Littay András altábornagyot azzal a kéréssel tájékoztatta, hogy azt „hozza a német hadvezetőség tudomására", továbbá előadta azt a miniszterelnöknek és a budapesti német követnek is. Uo. 410. sz. 19 Uo. 448. sz. - Csáky október 31-i napijelentése. 20 Bán D. 1998, 65. Bátonyi Gábor idézi Sir Owen O'Malley C. A. Macartneyhoz intézett, 1951-ben kelt levelét, benne lesújtó véleményével a brit kormányról, amely „soha nem értette meg Magyarország mint állam vagy nemzet természetét vagy problémáinak jellegét, és soha nem volt meg a hajlandósága, hogy őszinte legyen Magyarország iránt." Gábor Bátonyi: Britain and Central Europe. Oxford University Press, Oxford, 1999. 225. - C. A. Macartney nevezetes, magisztrális munkájában kifejezetten azzal vádolja a brit követet, hogy tovább erősítette a magyar külpolitikai gondolkodás irrealizmusát. Barcza György sorsdöntő 1941. április 2-i távirata kapcsán így ír. „Ez a távirat egyáltalán nem felelt meg annak a benyomásnak, amelyet a vágyálmokat kergető magyar gondolkozásmód kialakított O'Malley-re építve: annak a benyomásnak, hogy a britek meg fogják érteni a magya-
