Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - I «fogli di udienza» del cardinale Eugenio Pacelli Segretario di Stato I (1930) (Ism.: Tóth Krisztina) V/1320

1320 TÖRTÉNETI IRODALOM lőfegyverek bemutatásánál összekeveredett a gyutacs és a lőkupak leírása (9-10. o.). A cs. kir. 37. sorgyalogezred tulajdonosa 1848-ban már Mihály orosz nagyherceg volt és nem Máriássy tábornok (12. o.). A pozsareváci békét 1718-ban és nem 1738-ban kötötték meg (17. o.). A cs. kir. vértesek egyélű nehéz lovassági karddal és nem kétélű pallossal voltak felfegyverezve (20. o.). A cs. kir. 6. (Württemberg) huszárezred bemutatásánál téves a 3. és 4. képaláírás (38. o.). Az önkéntes nem­zetőri táborok 4 és nem 8 löveges ütegeket kaptak (97. o.), és a korban nem rendszeresítettek hét­fontos ágyúkat (103. o.). A tiroli vadászok első csoportja csak 1848 novemberében került a harctér­re, így nem lehettek ott Pákozdnál (137. o.). A „Mária Terézia magyar katonái" című kötetben az ogulini határőrezred tisztje lemaradt a képről (82. o.), Hadik András pedig három különböző szüle­tési dátummal és két különböző rangban is előfordul (102., 107-108. o.). A „Magyar hadizászlók" kötetében kérdéses, hogy a honfoglalás-kori zászlókon a turul a rúdon vagy a zászló szövetén volt-e (7., 12., és 122. o.). Az inszurrekciós zászlók bemutatásánál összekeveredett Pest és Zemplén vármegye lobogóinak aláírása (85. o.). Végül alighanem csak a m. kir. 19. (kaposvári) honvéd és népfelkelő gyalogezred VIII. zászlóaljának zászlójáról van szó (112. o.), nem az egész ezredéről. A fentiektől függetlenül nagyon szép, igényes és hézagpótló munkák születettek meg a szer­zők és a kiadók jóvoltából. A recenzens csak ajánlani tudja mindenkinek, aki jobban meg szeretne ismerkedni a magyar hadtörténelem jól ismert és homályosabb részleteivel, az egykori katonai vi­seletekkel és felszerelésekkel; és egyben reméli, hogy a további hét kötet (köztük a magyar várépí­tészettel foglalkozó) a jelenlegi körülmények dacára is mihamarabb meg fog jelenni. Kemény Krisztián I «FOGLI DI UDIENZA» DEL CARDINALE EUGENIO PACELLI SEGRETARIO DI STATO I (1930) A cura di Sergio Pagano - Marcel Chappin - Giovanni Coco (Collectanea Archivi Vaticani 72) Città del Vaticano 2010. 600 o. + 12 képtábla EUGENIO PACELLI BÍBOROS ÁLLAMTITKÁR AUDIENCIÁKRÓL KÉSZÍTETT FELJEGYZÉSEI I (1930) Eugenio Pacelli, a későbbi XII. Pius pápa személyisége, a kor kérdéseiben elfoglalt állás­pontja és egyházpolitikája különösen Rolf Hochhuth A helytartó című drámájának 1963. évi bemu­tatása óta került az érdeklődés középpontjába. Ebben többek között az a vád fogalmazódott meg, hogy nem emelte fel kellőképpen a szavát a zsidóüldözéssel szemben, melyre reflektálva több for­ráskiadvány, tanulmány és kötet látott napvilágot. A kutatások ugyanakkor igazán a vatikáni le­véltár 2003. évi, 2004. évi és 2006. évi nyitása után vettek lendületet, amikor számos olyan doku­mentum vált hozzáférhetővé, amely közelebb vihet Eugenio Pacelli nunciusként és államtitkár­ként betöltött szerepének, XI. Pius pápa politikájához való viszonyának, valamint a világegyház kérdéseiben megmutatkozó álláspontjának megismeréséhez és megértéséhez. Az e forrásbázisból merítő könyvek sorába illeszkedik a recenzióm tárgyául szolgáló kötet is, amely az 1968-ban útjára induló vatikáni forrásokra építő, illetve azokat közreadó sorozat, a Collectanea Archivi Vaticani 72. tagja. Szerkesztői a Vatikáni Titkos Levéltár munkatársai: a levéltár prefektusa, a barnabita Sergio Pagano, aki a sorozat több kötetének volt már szerzője, illetve szerkesztője, vice-prefektu­sa, a jezsuita Marcel Chappin és a történész szakértő Giovanni Coco. A munka a szakirodalomban eddig csak marginálisan érintett, mégis meghatározó, mind hazai, mind nemzetközi érdeklődésre méltán számot tartó forráscsoportot tesz széles körben elér­hetővé Eugenio Pacelli bíboros államtitkárként a pápai és privát audienciákról, valamint a Rend­kívüli Egyházi Ügyek kongregációjának bíborosi üléseire (előfordult, hogy több kongregáció össze­vontan ülésezett, az 1930. március 13-ai ülésen a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja, a Ke­leti Kongregáció és a Propaganda Fide képviselői együttesen tanácskoztak. L. 154-157. o.) hivata­la első évében készített feljegyzéseinek kritikai kiadásával. Amint a kötet címe is sugallja, ez egy nagyobb lélegzetvételű forráspublikáció első állomása, hiszen Pacelli államtitkársága minden évé­ben készített ilyen feljegyzéseket. Jelentőségét az adja, hogy rajtuk keresztül rálátást kaphatunk

Next

/
Thumbnails
Contents