Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - A Muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17-18. században. Válogatott források (Ism.: Végh Ferenc) V/1316

1316 TÖRTÉNETI IRODALOM minium nem tekinthető magyarországi kuriózumnak. Saját kutatásaim a vazallus államok és közösségek rendszerét érintve hasonló eredményekre vezettek, ami azt jelzi, hogy az Erdély Fejedelemség sem volt egyedülálló jelenség, sok hasonló entitás létezett az Oszmán Birodalomban. így örömmel olvastam a fejtegetéseket mind a világtörténelem hasonló condominiumairól, illetve a frontier-kutatásokról. Egy igen lényeges és a fenti vitatott kérdéseket is alapvetően meghatározó jelenség- és problémakört azonban hiába kerestem a könyvben, nevezetesen a Habsburg-uralkodók kormányozta Magyar Királyság intézményeinek tényleges elemzését és a hódoltsággal való kapcsolatát. Pedig Szakály Ferenc egy sor cikkében és monográfiájában mutatta be, hogy miképpen jött létre a 17. században a török uralom és a határvidék lakosságának önvédelmi rendszere, a parasztvármegyék [Szakály Ferenc: Parasztvármegyék a XVII. és a XVIII. században. (Értekezések a történettudomány köréből Új sorozat 49.) Bp. 1969.]. Ugyanő feldolgozta a magyar adóztatás forrásanyagát a hódolt területen [Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp. 1981.], sőt részletesen feltárta a mezővárosok és a reformáció kapcsolatát [Uő: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp. 1995.] is. Bár e munkákra a bibliográfiában Koller hivatkozik, eredményeit jelentős mértékben mellőzi. Szakály Ferenc alapvető kötetei a magyarországi török uralom sajátosságát többek között abban határozzák meg, hogy a magyar közösségek nem maradtak magukra az oszmán uralom idején. Mostanában — részben itthon, részben külföldön — érzékelhető az a nézet is, hogy Mohács után a magyar államiság megszűnt, és a Habsburg-adminisztráció vette át a helyét. A tömeges számban fennmaradt források ellenben a vármegyei, földesúri és egyházi intézmények nagyon erős érdekérvényesítő képességet mutatják, amelyek a Magyar Királyság — újabban Pálffy Géza kutatásainak eredményeként világnyelven is megismerhető — intézményei mellett, azt erősítve állandó jelentétre törekedtek az oszmánok által megszállt területen is [Géza Pálffy: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century. (East European Monographs No. DCCXXXV; CHSP Hungarian Studies Series No. 18.) Boulder, Colorado-Wayne, New Jersey-New York 2009.]. Sőt a hódoltságban nemcsak a Magyar Királyság intézményeit látjuk adóztatni, hanem az erdélyi fejedelmeket is, akiknek konstantinápolyi követei sok panaszt voltak kénytelenek elviselni, mert a fejedelmek sajátjaikként osztogatták emberei között — időnként a Tiszáig is — a birtokokat. [Lásd pl. Magyar Országos Levéltár, P 422, I. szakasz II. fiók. I. csomag. 12. sz. irat. Báthory Gábor fejedelem utasítása a borosjenői és lippai várőrségnek, hogy ne háborgassák Sövényházy Móric Mártont 15 hódoltsági faluban lévő birtokai használatában, amelyeket korábban az örökös nélkül elhunyt Mágócsy Ferenc birtokolt. Ecsed, 1612. jan. 12. Az egyik település, Algyő Szeged közvetlen közelében áll, összenőve a várossal, ahol a szegedi szandzsákbégek székeltek. Az okmány másolatát Tóth Sándor Lászlónak köszönöm.] Mindezen kritikai észrevételek és vitatható kérdések ellenére érdekes, adatgazdag könyvet mutathattam be, amely szemléletében is új megvilágításba próbálja helyezni az oszmán fennhatóság alatt álló magyar országrészt. így hasznos olvasmány lehet a téma iránt érdeklődő külföldi és magyar kutatóknak, és bizonyára sokakat újabb kutatások elvégzésére fog sarkalni. Papp Sándor A MURAKÖZI URADALOM GAZDASÁGA ÉS TÁRSADALMA A 17-18. SZÁZADBAN Válogatott források Gospodarstvo i drustvo medimurskog vlastelinstva u 17-18. stoljecu. Izabrani povijesni izvori Gesellschaft und Wirtschaft im Gutshof Murinsel im 17. und 18. Jahrhundert. Ausgewählte Quellen Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezető tajiulmányt és a mutatókat készítette Gyulai Éva -Horváth Zita - Turbuly Éva. Szerkesztette Horváth Zita. (Zalai Gyűjtemény 68.) Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg 2010. 507 o. 2011 januárjában vehette kézbe a szakmai közönség a Muraközi uradalom kora újkori gazdaság* és társadalomtörténetére vonatkozóan eddig publikálatlan forrásokat közreadó, a Zala Megyei Levéltár gondozásában megjelent forráskiadványt. A Zalai Gyűjtemény 68. kötete példaértékű, országos és helyi, szakmai és civil összefogás eredményeként látott napvilágot, mintegy irányt