Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - Herrschaftsverdichtung, Staatsbildung, Bürokratisierung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der Frühen Neuzeit (Ism.: Oross András) V/1298

TÖRTÉNETI IRODALOM 1299 chen 2004.] E nagyobb lélegzetvételű, komoly elemzéseket tartalmazó munkákat mind a politika-, mind a gazdaság- és társadalom-, illetve az egyháztörténet kutatói haszonnal forgathatják. Külön öröm, hogy az egységes szemléletű tanulmánykötetekben magyar történészek összefoglalásai is helyet kaptak/kaphattak. A kötetek szerkesztői ugyanis annak az önmagukkal szemben támasztott elvárásnak akartak megfelelni, hogy a tanulmányok leképezzék a Habsburg-dinasztia által a korszakban uralt tartományok szinte teljes spektrumát. Ez a törekvés eredményezte, hogy a témák között a központinak tekinthető „osztrák" területek, valamint a Cseh Korona tartományai és a Magyar Korona uralma alá tartozó országok mellett megjelennek akár a németalföldi vagy itáliai, de a német-római birodalmi tartományok is. Az említett vállalkozások kétszeresen is komolynak és sikeresnek tekinthetők, hiszen majd minden esetben egy nemzetközi konferencia előadásaiból kiadott tanulmánykötetről van szó - ami természetesen semmit nem von le a kötetek értékéből. A témafelvetések szemléletesen támasztják alá, hogy a 16-18. századi Habsburg Monarchia működése és felépítése a maga sokszínűségében különösen nagy kihívást jelent a kutatók számára. Ha a kötetek magyarországi hatását vizsgáljuk, valamelyest csökken lelkesedésünk. Ezzel kapcsolatban két mérhető faktort kell mindenképpen kiemelni: az egyik az említett munkákat bemutató magyarországi könyvismertetések és recenziók, a másik, hogy az érdeklődők vajon mely magyarországi könyvtárakban vehetik kezükbe ezeket a fontos alapmunkákat. Sajnálatos módon mindkét lista meglehetősen kurta. H. Németh István a Finanzen und Herrschaft... kötetről 2005-ben a Századok, Molnár Antal a Quellenkunde... kötetről ugyancsak e folyóirat hasábjain tett közzé könyvismertetést. [Századok 2005 (139: 5. sz.) 1309-1313. és 2008 (142: 5. sz.) 1295-1298. Az információk a www.matarka.hu weboldalról származnak.] Nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár a Finanzen und Herrschaft..., a Habsburgermonarchie 1620 bis 1740... és a Quellenkunde... köteteket, míg a Magyar Tudományos Akadémia a Quellenkunde... kötetet tartja nyilván állományban, a Magyar Országos Levéltár levéltártudományi szakkönyvtára szintén a Quellenkunde... kötetet őrzi. A történettudományi képzésben magas szintet képviselő pécsi, debreceni, szegedi egyetemi könyvtárak közül egyedül Szegeden a Quellenkunde... kötet található meg. A kutatóknak tehát legalább Bécsbe kell elutazniuk, hogy az összes említett kötetet kézbe vegyék - tekintettel ugyanis a borsos árra, a vásárlás sem lehet minden esetben megoldás, ezért érdemes inkább valamelyik magyar vagy külföldi szerzőtől kölcsönkérni. Magyar nyelvű könyvismertetések híján pedig az érdeklődőknek maguknak kell az Internet adottságait kihasználva a tartalomjegyzékeket [jelen kötet tartalomjegyzéke a kiadó honlapjáról elérhető és megismerhető a http://www.boehlau-verlag.com/download/161564/978-3-205-78576-7_inhalt.pdf weboldalon] és a számukra releváns cikkeket megismerve, az azokban található információtartalmat saját kutatásaikhoz hozzáilleszteni. Hozzá kell persze gyorsan tenni, hogy az említett kötetek tanulmányai több magyar szerzőnél is időről-időre felbukkannak tudományos folyóiratokban, tanulmánykötetekben megjelent publikációik vagy éppen doktori disszertációik irodalomjegyzékében - a magyarországi idézettséget azonban külön adatbázis hiányában nehéz nyomon követni. E hosszabb lélegzetvételű bevezetés is sejteti, hogy a most ismertetésre kerülő kötetből sem lelhető fel mindeddig Magyarországon egy-két magánkézben lévő példánynál több. Az egyébként Szegeden nyomtatott tanulmánykötetben található elméleti és gyakorlati munkák azonban megkövetelik a részletesebb bemutatást. A munka olyan fontos, ám sokszor elhanyagolt „történeti segédtudományokra" irányítja rá a figyelmet, mint a historiográfia és az intézménytörténet. Jól ötvözi a kettőt, hiszen részben a Habsburg Monarchia igazgatástörténetéből mutat be gyakorlati példákon keresztül egy-egy szeletet, részben pedig hatóság- és hivataltörténeti historiográfiát ad a Habsburgok által a 16-18. században uralt különböző tartományokra vonatkozóan. A témában zajlott konferencia és e tanulmánykötet megjelenésének apropója egyértelműen egy nagy nemzetközi vállalkozás, a kora újkori Habsburg Monarchia igazgatástörténete címet viselő projekt. Thomas Winkelbauer bécsi történészprofesszor bevezetőjéből kiderülnek a részletes okok, miszerint közeleg a három kötetesre tervezett munka első kötetének megjelenése. A nagy érdeklődéssel várt munka első része a Habsburg császári, királyi, főhercegi, hercegi stb. udvarokat és az egész monarchiát irányító központi igazgatási szerveket mutatja be. A 2012-2013-ra tervezett 2. kötet tárgyalja majd az egyes tartományok igazgatását, míg a záró egység az uralkodói városok ismertetésén túl egyház- és vallás-, továbbá uradalom- és oktatástörténetet ígér. Az érdeklődő remélhetőleg bízhat a büszkén kijelölt három év alatt három kötet határidőre történő megjelenésében, hiszen a felvázolt egységes kérdésfelvetésekből minden bizonnyal hiánypótló és különösen értékes tanulmánykötetetek, kézikönyvek születnek.