Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
8 VONYÓ JÓZSEF tartva az ágazatot — „nem mehet más termelési ág rovására".2 9 A korabeli magyarországi gazdasági viszonyok és a Gömbös-csoport gazdaságpolitikai felfogásának ismeretében ez a „más termelési ág" csak a mezőgazdaság lehetett. Ezt támasztja alá, hogy iparfejlesztési politikájával a „hazai nyersanyagokat feldolgozó és mezőgazdasági termékeinket kikészítő" iparágakat kívánta támogatni. (56. pont) Kiemelt figyelmet fordított a program a „falusi nép saját szükségleteit kielégítő és fölös munkaerejét hasznosító" házüpar fejlesztésére. (58. pont) Ezzel a parasztság védekező képességét kívánták erősíteni a nagyiparral és nagykereskedelemmel szemben. Az iparcikkek „igazságos áralakulásáénak biztosítása a mezőgazdaságot, illetve az agrártársadalmat sújtó agrárolló felszámolását, vagy legalábbis csökkentését célozta. (59. pont) A termelők — különösen a mezőgazdasági termelők — régi követeléseinek teljesítését ígérte a Nemzeti Munkaterv a „feleslegesen túlzott" közvetítőkereskedelem visszaszorításával, valamint a vasúti tarifák termelési érdekek szerinti szabályozásával. (62. és 68. pont) Hasonlóak voltak a hangsúlyok a pénzügyi politika terén. „A hitelt eszköznek tekintjük a nemzeti termelés szolgálatában" — fogalmazta meg a Munkaterv az alaptételt, s ennek szellemében ígérte, hogy a kormány a hitelszervezetet is a „nemzeti érdekek szempontjából" kíséri figyelemmel. (74. és 78. pont) Ismerve, hogy Gömbös és hívei a két fontos termelési ág közül minden vonatkozásban a mezőgazdaságot részesítették előnyben, nem lehet kétségünk afelől: nemzeti termelésen elsősorban agrártermelést értettek. Erre utal az is, hogy a program külön pontban foglalkozott a mezőgazdasági termelési hitellel, melynek a mezőgazdasági termelés sajátosságaihoz kell igazodnia. (81. pont) A fentiek jelentették a gazdaságpolitika meghatározó irányát. Az indokot pedig — a húszas évek érveléséhez hasonlóan — a nemzet sajátos, agrárjellegű adottságaiban jelölték meg. Ennek megfelelően kiemelt figyelemben részesült az agrárszféra más tekintetben is. Az igazságügy területén a gazdasági, hitelpolitikai és büntetőjogi törvényeket úgy akarták megreformálni, hogy azokban „a nemzet sajátos lelki alkata és gazdasági tulajdonságai teljes mértékben figyelembe vétessenek". (31. pont) Ezt erősítette meg a hatályos jogvédelem ígérete „a nemzet érdekeihez alkalmazkodó termelőmunka" számára. (32. pont) A fenti tendenciákat figyelembe véve ezek a nemzeti tulajdonságok és érdekek csakis a mezőgazdaság és a belőle élő társadalmi rétegek érdekei lehettek. A Munkaterv a szakoktatás területén is a mezőgazdaság szempontjait kívánta „nyomatékkal (...) érvényesíteni". (90. pont) Az agrárszféra érdekeinek előtérbe helyezése több volt jelszónál. A Gömbös-kormány szándékának komolyságát számos momentum jelzi. Az 1933 augusztusában kiadott, a kormánypárt szervezését szolgáló propagandafüzet „A Nemzeti Egység kormányának eddig elért fontosabb eredményei"-ről3 0 43 pontja közül 16 direkt módon, további legalább 8 pedig áttételesen elsősorban a me-29 Nemzeti Munkaterv In: Magyarországi pártprogramok... i. m. 55. pont. A továbbiakban a szövegben hivatkozunk a Nemzeti Munkatervre, mint forráshelyre a megfelelő pont sorszámának megjelölésével. 30 Lásd: Gömbös pártja. A Nemzeti Egység Pártja Országos Központjának dokumentumai (1932-1939). Szerk.: Vonyó József. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998. 108-113. (14. dokumentum)
