Századok – 2011
DOKUMENTUMOK - Csorba György: Berzenczey László kütahyai emlékirata V/1253
1264 CSORBA GYÖRGY gyarhonból és az Erdélyi megyékből semminémü segélyt nem kaptam egyebet mint akkori ministerelnök, Gróf Batthyányi Lajos által küldött uj felhatalmazását mely által a marosi kerületben telyhatalmu polgári és katonai biztosul neveztetém ki. Jellachich Horváth országi serege Pest felé vonulván az ottani Erdélyi képviselők csak nem mindenik biztosi fel hatalmazást téve zsebeikben el özönlették a Székelyföldet,5 2 minden ki magának független állást tulajdoníta - ez volt legsujosb csapás működéseimre, rendeleteim foganasitása csak nem mindenütt ellenállásra talált, pénz álgyu lőszer minden hiányával hozzá számítva még a reactionak a Székelyföldön is terjedő hatását néztem szembe a veszélynek. - A lovasság számára kellető szerszámok sietöbb megszerezése tekintetéből czélul tűzém ki magamnak a még Maros és Udvarhelyszékben fekvő német katonaságnak erőveli lefegyverzését, melynek midőn már-már sikerét látám barátimnak vélt egyének által el áruitatám magamra húzva egyszersmind ez által a cs. katonaság engesztelhetlen boszúvágyát. Ilyetén módon jártam több kísérleteimben, egy Marosvásárhelyre jött austriai zászló aljnak lefegyverzésére fel hatalmazást kérvén a királyi biztostól ez és minden illyetén eljárástól határozottan el tiltattam; a Székely földön lévő közpénztáraknak Szebenbe leendő be vitelét betiltván, ezért és előbb emiitett eljárásimért akkori belügy miniszteri titkár Báró Kemény Dienes által mint lázíttó minden hivatalomból el mozdító rendeletet kaptam - melyet teljesítendő is voltam, ha csak 12. órával ezután nem kapom Kosuth Lajos rendeletit melyben eddigi eljárásom méltányoltatva annak tovább leendő folytatására komolyan fel nem utasíttatom. A megyékben a lázadás ki tört az oláhság öldösni kezdette az Erdélyi magyar megyékben lakozó nemességet — rémülés töltötte ez az országot — eszeveszetten futottak a meg maradottak be a Székelyföldre segélyért rimánkodott (sic). Egy idegen úton menvén át Maros vásárhelyt gyanús voltáért letartóztatván kezeimhez kerültek Bécsi hadügyminister Latournak Puchnernek intézett levelei melyben ez a harcz megkezdésére útasittatik közöltetvén egyszersmind minden a magyar ország ellen megkezdendő hadi munkálatok terve.5 3 Kezemhez került azon tudósítás is melyszerént a székely határőr ezredbeli törstisztek Szebenbe rendeltetvén oda hírem és tudtom nélkül be is mentek tanácskozandók a székelyföldi fegyveres erőnek részint Szebenbe leendő be viteléről, részint megsemmisítéséről. - A posta járások tökéletesen meg szűntek, a közlekedést a még fel szereletlen Kosuth huszárokkal tartám föl csaknem az egész országon keresztül u.m. Kolosvárról Gyergyóig, a moldovai szélekig de sokan ezekközül az oláhok meg rohanásainak áldozatául esve ez is tökéletesen meg szűnt - Urbán és Puchner seregeinek elöcsapatai a Székelyföld fele nyomultak. Egyetlen utat láttam a már csüggedni kezdett székely nemzet föl lelkesitésére octobel6ik napjára összes székely nemzeti gyűlést hirdettem, helyéül székely 52 Batthyány Lajos szeptember 21-én illetve 23-án a következő biztosokat nevezte i Erdélybe: Berde Mózes, Bethlen János, Demeter József, Gál Dániel, Kemény Domokos, Keller János, Mikó Mihály, Zeyk József és Zeyk Károly. Batthyány iratai i. m. I. 1499. és 1564. 53 A levelekre lásd részletesebben: Spira György: Puchner altábornagy öntevékenységre kényszerülése 1848 őszhavában. In: Spira György: Vad tűzzel. Bp. 2001. 178-204.
