Századok – 2011
DOKUMENTUMOK - Csorba György: Berzenczey László kütahyai emlékirata V/1253
BERZENCZEY LÁSZLÓ KÜTAHYAI EMLÉKIRATA 1265 őseink példájára Agyagfalvát tűztem ki - magam pedig minden áron értekezendő a Kolosvári kormánnyal előre megküldvén biztos úton a Latour rendeleteit Kolosvárra siettem értesülve az oláhok ezen útamról öt helyen tettek megrohanást elzárandok az utamat, de bámulatos szerencsével kerültem ki azokat. Kolosvárra érkeztem előtt a volt királyi Gubernium Puchner kívánata következtéteben az Agyagfalván székely nemzet gyűlése tartásának be tiltását határozta, de Kolosvári nép értesülvén erről föl lázadt a be tiltást tartalmazó rendeleteket szétt szaggatván annak ki bocsátását lehetlenné tette. Torda, Kolosvárt a nép lelkesülve fogadott de a királyi biztost, ki akkor ministeri elnökül nevezetett vólt ki ottan nem találván sürgető fel szólitást küldtem a Pesti Kormányhoz egy magyar ügyhez hiv katonai fö vezért ha nem több bár egy álgyu pénz sat küldéséért, vissza siettem Maros Vásárhelyre. Kevés napok múlva a Kormány szék kincstárnok Gróf Miko Imrét5,1 küldötte le Maros Vásárhelyre velem értekezendő a lehető székely nemzeti gyűlést lehető el mulasztásáról avagy ennek nem sikerülte esetében a gyűlés teendőiről. Mely utóbbi fölötti tanácskozásainkat végezve őt szólitám fel a gyűlés elnökletének el vállalására, később királyi kormányszék által ezen minőségben Agyagfalvára le is küldetett. October 16án tartatott a székely nemzet gyűlése. - Ügynökeim erélyes segéllyeivel sikerült a népet nagy tömegekben a gyűlésre hozni. A még a székely földön lévő határ őri katonaság magával hozván tisztjeit rendes csapatokban jelentek meg a hely szinére. Faluk is város őszes népei a leg nagyobb rendben jöttek. - A Gyűlés előtti napon történt ki mutatás szerént a nép száma már 60,000et tul haladta vólt. Megkezdődött a gyűlés részle tekbeni tanács ko zások k öve tk ez té be n föl na tis ztek ne k r ögtön itélö törvénys zé k eleibe állítására, ugy szintén több más mágnásoknak is rögt öni le t ar tóztatására - ezen kiváltat okat csirájában el nyomtam. Gróf Mikó Imre meg nyitván a gyűlést leg először föl esketém a népet a magyar kir ály Vik Ferdinánd, a magyar kormány és 848ik évi törvények iránt hűségre. Az els ő nap cs öndesen folyt le a nép lelkese dése le Íratlan vólt, leg kissebb rende tle ns é g fitt megszakad az írás, majd egy következő lapon folytatódik.] Az egész magyar forradalomnak ez vólt leg népesb gyűlése. - Az ezredek minden tisztjeikkel együtt a néppel egy sorban lelkesen tevék le az esküt V Ferdinánd és a magyar kormány hűségére. Nagyszerű vólt látni ezen becsületes népnek lelkesedését a tett erős férfiak míg esküdnek ezalatt az öregek és aszszonyok földre borúivá imádkoztak az ég áldásáért - de az nem adatott meg. Még ezen éjjel jelentések jönnek hozzám több bújtogatók ellen. Más nap a tanácskozás tovább folytattatik a magyar megyékből menekültek panaszai fel lázították a népet, tömegestől kiáltván „Mind csatára! Veszszen a ki el marad!" Az elöbkelö polgári és katonai egyének bízattak meg külön tanácskozmányt tartani. Értésemre adatott miszerént ha a népet haza eresztjük azt többé kinem kapjuk. A külön tanácskozmány egyrésze követelte a nép haza küldé-54 Mikó Imre, gróf (Zabola, 1805. szeptember 4. - Kolozsvár, 1876. szeptember 16.) az erdélyi reformnemzedék egyik vezére, ekkor erdélyi kincstárnok.
