Századok – 2011
DOKUMENTUMOK - Csorba György: Berzenczey László kütahyai emlékirata V/1253
1260 CSORBA GYÖRGY Political pályám a megyei életben kezdődött 20 éves koromban. 33 Huszonhat éves koromban 846ban augusztusban Marosszék (Székely megye) részéről, dacára az illető kormány erélyes föl lépésének, nagy szózat többséggel képviselőnek választatva, lettem tagja az Erdélyi 846ik évi ország gyűlésnek. Ezen, az Erdély történetében leg esélytelenebb országgyűlésen, amelynek fö tárgya az Úrbér volt, szerepem a szélső ellenzéki szerep jutott részemben, a 834iki, 37ki és 42ki híres ellenzéki tagadó legtöbbnyire vissza vonulván, kevés pártolatra találtam. A Magyarhoni 848ki Martiusi napok újra föl léptettek, (Ekkor állottak elő a régibb ellenzék tagjai is. B. Wesselényi Miklós,3 4 Szász Károly,3 5 Kemény Dénes,3 6 Wéer Farkas,3 7 id. g. Bethlen János,38 s több mások.) az előttem mindég kérdésnek tartatott Unió kérdésének népszerüttése és rögtöni életben léptetése volt első törekvésem. Sikerültek törekvéseink, a nép tétovázás nélkül nyilatkozott pártololag, de a végre hajtása okvetlen ország gyűlés kívántatván, a Bécsi Erdélyi udvari Canselaria vonakodott megadni az akkori Erdélyi Kormányzat, G. Teleki Jósefet39 sürgettük megyei küldöttségek által, az országgyűlés kinyitására, mi nagy nehezen ösze is hivatot május 29ikére.4 0 E közben a Szász Nemzet — ki az Unióban biztos nemzeti halálát látta — alattomban meg kezdette az ellenmunkálatokat. Fö eszköze volt az oláh nemzet elégítlenebb vagyontalan, de szereplésre vágyó tagjait, kik legtöbbnyire fiatal papokból állottak, pénzel megvesztegetni. Az Erdélyi kormány és a mindenkor befolyással biro ellenzék tagjai káros közömbösséggel nézték ezen eljárást. Ezen idö közben látva a közelgő bonyodalmakat, az unió kimondása előtt a nemzetőrségek fel álitása vétetett czélba, ez a Székely földön terhes feladat vala. A Székely föld határ szélén két gyalog és egy lovas határ őr ezredek léteztek. Ezen tehernek a népközi aránytalan viselése féltékenyé tevé, a még fegyver alatt nem létezőket polgári szabadságokra, ez okból nem hiányozván a bujtogatok is, lassan haladhattunk e teren. Május 29én az Ország Gyűlés meg nyilt, a szász nemzet képviselőit teljes számmal el küldötte az unió. A fogadtatott kettő vólt ezen országgyűlési cselekvői között, melynek súlya csak hamar be következett, lör az udvari cancellaria eddigi eljárásával merőben ellenkezve az oláh és ekkor már általa ro-33 Marosvásárhelyen a Királyi Táblánál lett írnok 1840-ben. 34 Wesselényi Miklós, báró (Zsibó, 1796. december 30. - Pest, 1850. április 21.) politikai író, a magyarországi reformellenzék egyik vezetője, az erdélyi ellenzék vezére. 35 Szász Károly (Vízakna, 1798. január 25. - Marosvásárhely, 1853. október 25.) jogász, természettudós, erdélyi reformpolitikus. 36 Kemény Dénes (1803 - Buda, 1849. február 17.) erdélyi reformellenzék egyik vezére. 37 Weér Farkas (1799 - Dés, 1867. március 24.) erdélyi reformpolitikus. 38 Id. Bethlen János gróf (Betlenszentmiklós, 1792. február 9. - Pest, 1851. március 15.) erdélyi reformellenzék egyik vezére. 39 Teleki József, gróf (Pest, 1790. október 24. - Pest, 1855. február 15.) Erdély kormányzója 1842-től 1848 júliusáig, történetíró. 40 Az összehívás nehézségeire: Egyed Ákos: Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése. Marosvásárhely 2001. 17-30.
