Századok – 2011
DOKUMENTUMOK - Csorba György: Berzenczey László kütahyai emlékirata V/1253
BERZENCZEY LÁSZLÓ KÜTAHYAI EMLÉKIRATA 1261 mán népnek neveztetett népfaj új jogokbani részesítését követelte, a közös szabadság érdekével szemközt vágó ilyettén részletekbeni ereszkedés még jobban fel bujtogatta az oláh népet fegyvert adott elleneink kezébe. 2ik vólt azon az ország gyűlés által tett biztatások a székely nemzetnek, mely által a rendes határőri katonai szolgálat el törlése igértetett, de mely igéret csak is a forradalom közepette váltatott be.4 1 A magyarhoni 848iki martiusi törvényekben minden népgyűlések be levén tiltva,4 2 nem volt alkalmunk a székelységet a környülmények mi voltáról fel világosítani, mig ellenben az oláh nép közti bújogatók - a szászok alattomos működéseik által elö segittetve, széltibe űzték az unió és magyar kormány elleni lázitásokat nem csak de Balázsfalván oláh nemzeti gyűlést tartva,4 3 ezt határozottan ki is mondotta, csak nem magamra állva szólítottam fel az illetőket vagy csirájában tetlegesen fel lépni és el nyomni ezen mozgalmakat, vagy hasonló a székely nép közt teendő mozgalmak által annak sikerét lehetetlenné tenni; de hasztalan. Már az Erdélyi 848iki országgyűlésben tisztán látható vólt az ellenzék közti megszakadást, a ministerium elvét bonczolgatni kezdették a már régi Kosut és Széchényi párt külön válni kezdett. Az Erdélyben létező akkori cs. katonaság részéről is semmi nem mulasztatott el a reactio kifejtésére Urbán Károly,4 4 Jellachichnak sógora a Horváth országi modorban Naszód nevü helységben az ottani határ ör ezrednél meg kezdette munkálatát, esketni kezdette az értetlen oláh népet az ausztriai cs. hűségre, ezen eljárásban mindenki látta a reactio erösbülését, csak az Erdélyi régi ellenzéki tagok tartották ezt loyalis eljárásnak. - Többször fölszólítottam őket hasonló föllépésekre amazok ellenébe, mit még az oláh nép között is ki vihetőnek tartottam, de hasztalan én mint Kosuthpárti forradalmi embernek tartatván - igyekezetem minden uton gátoltatott, úgy el anyira, hogy a be következendő magyarhoni júliusi országgyűlésre leendő képviselővé választásom ellen is tettlegesen föl léptek, de törekvések a nép akarata ellenébe minden nyom nélkül veszett el. - A Juliusi ország gyűlésre képviselőül küldetvén legelső törekvésem vólt a székely nemzet jogi és a mennyire lehetséges vagyoni állapotán segíteni, ennek következtében conferentiákban sürgettem lör a rendes határőri katonai szolgálat el törlését, ennek helyében honvédzászló aljaknak rangfokozatoknak tökéletes mellőzéséveli fel álítását, de ez ellenében fel hozatott miszerint a honvédzászló aljaknak föl álítása az ausztria kormány előtt forradalmi lépésnek tekintetnék, a meg lévő ezredek föl oszlatása ki pótolhatatlanul csökkentené erőnk. 41 Bár az erdélyi országgyűlés eltörölte a fennálló határőri intézményt, azt az uralkodó nem erősítette meg. Egyed A.\ Háromszék i. m. 70-71. 42 Berzenczey itt nyilvánvalóan az áprilisi törvényekre utal, amelyek természetesen nem tiltották be a népgyűléseket. Valójában a kormány 1848. április 20-án — az előző napi zavargások miatt — a fővárosban 24 órás előzetes engedélyhez kötötte ideiglenesen a népgyűlések tartását. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai I—II. kötet. A dok. vál., a jegyz. készítette, az előszót írta: Urbán Aladár. Bp. 1999. I. 356-357. 43 1848. május 15-17. 44 Urban, Karl (1802-1877) a cs. kir. 2. oláh határőrezred ezredese, Észak-Erdély osztrák katonai parancsnoka, nyugállományú altábornagyként öngyilkos lett.
