Századok – 2011
DOKUMENTUMOK - Csorba György: Berzenczey László kütahyai emlékirata V/1253
1254 CSORBA GYÖRGY Berzenczey 1842-ben kapcsolódott be az erdélyi reformmozgalomba és azzal alapozta meg hírnevét, hogy az 1841—43-as, majd az 1848-47-es kolozsvári országgyűléseken Marosszék követeként sürgette a jobbágykérdés rendezését. Az 1848. évi márciusi marosvásárhelyi eseményekben is radikális nézeteivel hívta fel magára a figyelmet. Az 1848. május 29-én megnyílt erdélyi országgyűlésen — ismét Marosszék követeként — többször felszólalt az unió és a jobbágytörvény azonnali elfogadása mellett.4 Ahogy a most közlendő emlékiratban olvashatjuk, az országgyűlés szerinte két súlyos hibát követett el. Elsőként, mikor kimondta az erdélyi nemzetek jogegyenlőségét az uniótörvényben, s ezzel tovább bátorította az erdélyi románok további követeléseit - vagyis Berzenczey sem tudott kilépni a nemzetiségi kérdés hagyományos felfogásából. A másodikként pedig a székely határőrségi szervezet azonnali eltörlésének elmaradását jelöli meg, amely Berzenczey vélelmével ellentétes hatású is lehetett volna: felbomlott volna az a katonai erő, amely nélkül sokkal nehezebb lett volna ősszel az erdélyi önvédelmi háborút megindítani és a védelmet megszervezni.5 Politikai tevékenységének köszönhetően a magyar országgyűlésbe is beválasztották, ahol a Kossuth-hívek számát szaporítva lépett fel, legtöbbször a székelyek érdekében. Kossuth is felfigyelt rá, így nem véletlen, hogy a következő időkben a székelyekkel kapcsolatos ügyekben mindig felbukkant Berzenczey neve, elsőként a székelyek délvidéki telepítésének kérdésében, amikor is telepítési kormánybiztossá nevezték ki. A kutatás eddig soha nem vizsgálta azonban, hogy ebben a minőségében Berzenczey valójában milyen tevékenységet fejtett ki.6 Forrásunkban olvashatunk arról, hogy Berzenczey a Délvidéken is megfordult, pont akkor, amikor az 1. székely határezred egy zászlóalja megérkezett a magyar táborba. Ezzel a mondattal azonban több probléma van: a csíki székely határőrök szeptember 10-én Aradon voltak, és 13-án érték el a verbászi tábort, de ekkor Berzenczey már Erdélyben volt, ahonnan majd csak decemberben tér vissza.7 Járhatott-e a Délvidéken? Az országgyűlés munkájában folyamatosan részt vett, de július 31-től augusztus 16-ig nem szólalt fel, sőt, az augusztus 8-i és 10-i szavazáson biztosan nem vett részt, vagyis ebben a bő két hétben lehetséges, hogy távol volt Pesttől.8 A székelyek délvidéki telepítéséről szóló törvény elfogadását követően, augusztus 2-án Berzenczeyt az ügy miniszteri biztosává nevezték ki, s „a bácsi, aradi, és bánsági álladalmi javakba kikülményekhez. Székelyudvarhely 1999. 167-173.; Berzenczei László: Nyílt jelentés Marosvásárhely szabad kir. város polgármestere Borosnyai Pál úrhoz. Kolozsvárt 1873. 4 Egyed Á.Berzenczey László 2004. i. m. 20-22. 5 Az országgyűlésre: Egyed Ákos: Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése. Marosvásárhely 2001., az uniótörvényre: 74-97., illetve 217-218., a székely katonaságra: 109-119. 6 Egyed Á.Berzenczey László 2004. i. m. 22-24. 7 Az 1. székely határezred első zászlóaljára lásd: Kedves Gyula: A csíki székely határőrök Magyarországon. In: Csikány Tamás - Demeter Lajos - Egyed Ákos - Kedves Gyula - Urbán Aladár: siessünk kedves magyar hazánkot ellenségeinktől megoltalmazni." Székely határőrök a magyarországi hadszíntereken 1848-ban. Bp. 2008. 100.; Berzenczey augusztus 24-én érkezett meg Kolozsvárra: Urbán Aladár: Kossuth szabadcsapata 1848 őszén. In: Urbán Aladár: Batthyánytól Kossuthig. Hadsereg és politika 1848 nyarán és őszén. Bp. 2009. 21. 8 Közlöny 1848. augusztus. 11. és 12.
