Századok – 2011
DOKUMENTUMOK - Csorba György: Berzenczey László kütahyai emlékirata V/1253
DOKUMENTUMOK Csorba György BERZENCZEY LÁSZLÓ KÜTAHYAI EMLÉKIRATA Berzenczey László1 rövid kütahyai emlékiratának keletkezési körülményeit és tartalmát tekintve abba a memoár-sorozatba illeszthető be, amelyek több, Kütahyában található emigráns tollából származnak.2 Mint Berzenczey is utalt rá, ezek a feljegyzések egyértelműen Kossuth Lajos felkérésére történtek. Szerkezetüket tekintve mindegyik rövid életrajzi adatokkal kezdődik, majd a szabadságharc végnapjai alatt történt eseményeket írják le, amelyet a törökországi tartózkodás taglalása követ a Kossuthhoz való csatlakozás indokának kifejtésével. Berzenczey műve annyiban tér el a többi írástól, hogy — valószínűleg személyének egykori súlya, politikai szerepvállalása miatt — részletesebben szól negyvennyolcas cselekedeteiről, igazolva egyben azokat. írásában ugyanakkor, ha a kormányzó mellett tervezte emigráns életét, bizonyos kérdésekben igazodnia is kellett hozzá, amely korábbi ismert radikális nézetei és feltétlen Kossuth-párti nézetei miatt lényegesen nem befolyásolhatták az események lejegyzésében. Műve azért is érdekes, mivel 1848 decemberében az országgyűlés előtt tartott beszédében az itt szereplő kérdésekben már előadta tevékenységét, így megfigyelhetjük, az eseményektől eltelt közel két év múlva hogyan értékeli saját szerepét. Ráadásul, 1873-ban — egy zaklatott írásában — újra visszatért a nagy év eseményeinek egyes részleteihez.3 1 Berzenczeyre és tevékenységére vonatkozó legfontosabb irodalom: Egyed Ákos: Az 1848-i agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés - ahogy a résztvevők látták. In: A székelység története a 17-19. században. Tanulmányok. Vál. és összeáll. Egyed Ákos és Magyari András. Csíkszereda 2001. 70-119.; Egyed Akos: Berzenczey László. In: Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk.: Pálmány Béla. Bp. 2002. 104-107.; Egyed Ákos: Berzenczey László. In: Egyed Alios: 1848 erdélyi magyar vezéralakjai. Marosvásárhely, 2004. 20-56.; Egyed Ákos: Kossuth Lajos és a székelyek. Századok 128. (1994) 831-871.; Egyed Ákos: Az 1848-i agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés összehívásának néhány kérdése. In: Egyed Ákos: Erdély metamorfózisa a hosszú 19. században. I—II. Csíkszereda 2004. I. 215-224.; Egyed Akos: Háromszék 1848-1849. Forradalom, szabadságharc. Sepsiszentgyörgy 2008.; Peter Moldovan: Önkéntes lovasezred szervezése Erdélyben. „Kossuth-" vagy „Mátyás-huszárok" 1848 őszén. In: „A hadi történet kútfeje minden hadtudománynak". Tanulmányok Ács Tibor tiszteletére. Szerk.: Szabó János. Bp. 2007. 175-190.; Süli Attila: Kossuth Lajos szabadcsapatának szervezése Erdélyben 1848-ban. Hadtörténelmi Közlemények 122 (2009) 993-1054.; Süli Attila: A nemzetőrség és a „Kossuth-lovagok" szervezése Háromszéken, 1848. In: Acta Siculica. Sepsiszentgyörgy 2009. 441^460. 2 Berzenczey emlékirata: 1850. október 21. Kütahya. Magyar Országos Levéltár Rlll. A Kossuth-emigrációra vonatkozó iratok II. s. 1. 1850. 102. sz. 639-650. és 651-652.; Hasonló feljegyzések: Kalapsza János beszámolója: 1850. augusztus 20. Kütahya. MOL Rill. II. 1850. 99. 635-638.; Bíró Ede beszámolója: 1850. szeptember 16. Kütahya. MOL Rlll. II. 1850. 98. 633-634.; László Károly emlékirata: 1850. szeptember 19. Kütahya. MOL Rlll. II. 1850. 97. 629-632. 3 A beszéd megjelent: Közlöny 1848. december 15., közli: Zepeczaner Jenő: Udvarhelyszék az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. Tanulmány és okmánytár az udvarhelyszéki ese-
