Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Ballabás Dániel: Főnemesi rangemelések Magyarországon a dualizmus korában V/1215
1232 BALLABÁS DÁNIEL rályi Udvari Kancellária által adományozott főnemesi címek után nem követeli újra a kincstári díjat, amennyiben azok díjmentesen adományoztattak vagy a kedvezményezett már befizette a taksát, ellenben az osztrák hatóságok általi adományozásoknál esetről esetre dönt a kérdésében.6 6 Bár a minisztertanács arra számított, hogy „összesen nem sok oly egyén van, a ki 0 Felsége megkoronáztatása előtt nyert főnemesi rangja folytán a főrendi házba leendő meghívatását igényelhetné, tényleg pedig csak is igen kevesen nyújtottak be ez iránt folyamodást"6 1 — a döntéssel valóságos lavinát indított útnak: 1874-1875 folyamán nem kevesebb, mint 25 személy kapott megerősítést főnemesi rangjára. Megjegyzendő azonban, hogy közöttük mindössze tizenegyen voltak azok, akik saját maguk szerezték a kérdéses főnemesi címet, míg az időközben elhunytak helyett már a gyakran megszaporodott létszámú második generáció tagjai jelentkeztek. A főrendiházi tagság szempontjából vizsgálva a kérdést, az újonnan jogosított tagok még e 25 személynél is többen lehettek, hiszen a címében megerősített, immáron közjogi értelemben is magyar főnemes apa nagykorú fiai, unokái szintén igényelhették a regálist.6 8 A nem várt nagyszámú folyamodót látva a minisztertanács 1875 nyarán úgy határozott, hogy „a még ezentúl netán érkezendő ilyen folyamodások elintézése a felsőház rendezéséig függőben tartandó. "6 9 Döntésükben azonban nem voltak valami állhatatosak. 1876-ban hozzájárultak Bánhidy Sándor osztrák bárói címének Magyarországra való kiterjesztéséhez,7 0 1880-ban pedig azzal az indokkal fogadták el Bánffy Miklós osztrák grófi rangjának kiterjesztését, hogy mint magyar báró, egyébként is jogosult a főrendiházi tagságra.7 1 Hasonló helyzetben volt az osztrák gróf, de magyar báró Horváth-Tholdy Lajos, akinek grófi címét 1883-ban terjesztették ki Magyarországra.7 2 A minisztertanács „kivételt vélt tehetni" Edelsheim-Gyulai Lipót — egyébként nem az önkényuralmi időszakban szerzett, hanem jóval régebbi keletű — bárói címével is.7 3 1885 tavaszáig7 4 az uralkodó összesen 33 főnemesi címet erősített meg, illetve terjesztett ki Magyarországra, mellyel szemben mindössze 10 személy részesült a magyar főnemesség eredeti adományozásában. Közülük a már említett Lónyay Menyhért mellett Tisza Lajost — Kálmán miniszterelnök öccsét — érdemes kiemelni, aki 1883. december 22-én emelkedett grófi rangra az árvíz sújtotta Szeged rekonstrukciója során szerzett érdemei jutalmául.7 5 (Az 1. diagramot 1. a Függelékben) 66 MOL K 27 1874.04.14./5. 67 MOL K 27 1874.02.05./7. 68 Például az 1875/1878. évi országgyűlésre meghívottak között három Lónyay, valamint kétkét Csekonics, Fiáth, Rudics és Wodianer szerepel (Főrendiházi Irományok 1875. I. 7-13.), holott mind az öt nemzetségnek csak egy-egy tagja részesült rangemelésben a vizsgált időszak alatt, másik élő főnemesi águk pedig nem volt. 69 MOL K 27 1875.07.13./6. 70 MOL K 27 1876.06.09./6. 71 MOL K 27 1880.06.17./24. 72 MOL K 27 1883.05.04./17. 73 MOL K 27 1881.11.20./8. 74 A főrendiház szervezetének módosításáról szóló 1885. évi VII. törvénycikket 1885. április 25-én szentesítette az uralkodó, kihirdetésére másnap került sor. 75 MOL K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium - Királyi könyvek LXVIII. kötet 526.
