Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Rab Virág - Tóth Imre: Kánya Kálmán és Európa gazdasági újjáépítése. A Közép-Európa gondolat Der Neubau Europas. Egy ismeretlen kézirat I/117
KÁNYA KÁLMÁN ÉS EURÓPA GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉSE 121 törvények változtathatatlanságát bírálja az angol jogtudós, Jeremy Bentham nyomán. Itt párhuzamot igyekszik vonni Bentham korának régi és rossz törvényei, valamint a versailles-i rendszer alkalmatlansága között. A jelen és a múlt összevetésének tanulsága annál is sokkal súlyosabb, amit az elhibázott békemű fenntartásának vagy revíziójának „egyszerű" konfliktusa rejt. „Száz évvel később egész Európa sorsa attól függ, hogy a közép-európai békeszerződések megváltoztathatatlanságáról szóló hamis dogma vajon továbbra is uralkodni fog-e? (...) ez a kérdés ma emberek millióinak sorsára és a legtöbbre becsült kultúrértékekre nézve döntő fontosságú."20 A nemzetközi politika széljárása viszont egyáltalán nem kedvezett annak, hogy a magyar külügyek irányítója alternatív utakat is mérlegelő tanulmányt bocsásson közre. Azért sem volt esedékes egy ilyen megfontolás nyilvánosság előtti megszellőztetetése, mert a kormány hivatalos külpolitikáját képviselő Kányának a kisantant államokkal folytatandó komolyabb együttműködés kérdésében — ami egyébként mindenkor nehézséget jelentett — igencsak mértéktartónak kellett mutatkoznia. Az éppen hivatalban lévő külügyminiszter csakis olyan nézeteket hozhatott nyilvánosságra, amely megegyezett a kormány meghirdetett irányvonalával. Az indokolt óvatosságot szintén több közvetett bizonyíték is igazolja, melyek közül nem egy magától a szerzőtől származik. Amikor például Kánya az 1933-ban felmerült csehszlovák-magyar gazdasági tárgyalásokról tájékoztatta Dirk Forster párizsi német követségi tanácsost, azt is elmondta neki, mennyire határozottan elutasította, hogy a kereskedelmi megállapodás aláírásáért Magyarországnak bármilyen politikai árat (akár csak politikai fegyverszünet megkötését) kelljen fizetnie. Ennek ellenére a beszélgetés végén nyomatékosan kérte Forstert, hogy az elmondottakat bizalmasan kezelje. A német diplomatának határozottan az volt a benyomása, hogy Kánya odahaza, a tisztán gazdasági jellegű megállapodás híre miatt is kényelmetlen helyzetbe kerülne, mert úgy értékelnék, mintha a tárgyalásokkal bármilyen területi revíziós igényről lemondana.21 Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a dolgozat írója a dunai kollaboráció ötletét a lehető legdiszkrétebben kezelte. Noha a megírás célja fontos konfiguráló tényezője lenne a dolgozatnak, ez sajnos mindeddig homályban maradt. A munka mindazonáltal anélkül is értékes információkat tartalmaz, hogy tudnánk, milyen sorsot szánt neki a szerző. Amennyit ismerünk a kézirat hányatott utóéletéről, az arra vall, hogy Kánya nagy jelentőséget tulajdonított a fogalmazványnak. A nagybeteg diplomata feltehetően a második világháború utáni időszakra is érvényesnek tekintette munkáját, melyben a hatalmi egyensúlyról, a nemzetközi politikát irányító erkölcsi kérdésekről, valamint gazdasági problémákról is értekezik. Feltehető, hogy — hacsak nem elsődlegesen a borítékban őrzött, de utóbb eltűnt egyéb iratok voltak a fontosabbak számára — Kánya az alkalmas időpontra várt, hogy a fogalmazványt megjelentesse, vagy megfelelő fórumon nyilvánosságra hozza. A szerző vitathatatlan szellemi adottságai részeként — amellett, hogy a 20 Kézirat, fol. 30. 21 Forster távirata. Párizs, 1933. szeptember 16. Das Politisches Archiv des Auswärtigen Amts, Berlin (PA AA) R28536. Politische Abteilung II. Geheimakten Ungarn, Büro des Reichsministers 3. 1931. május - 1935. november.
