Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Rab Virág - Tóth Imre: Kánya Kálmán és Európa gazdasági újjáépítése. A Közép-Európa gondolat Der Neubau Europas. Egy ismeretlen kézirat I/117
122 TÓTH IMRE-RAB VIRÁG tradicionális diplomácia „dokumentátori" és „hírnöki" szerepkörében is hatékonyan működött — birtokában volt a diplomáciai cselekvés hagyományosan legfontosabb eszközének, a jó kommunikációs képességnek is. Ez utóbbi nem csupán azt jelentette, hogy tudott élni az azonnali reagálás és meggyőzés eszközeivel, hanem azt is, hogy ha kellett, képes volt hallgatásba is burkolózni. Az elénk került írás ennek a „beszédes hallgatásnak" a lenyomata, mely — szerencsés irányban változó feltételek között — egyfajta háttérstratégiaként szolgálhatott azok számára, akik a kontinens és a dunai országok kiszámítható jövőjét nem a hitleri Németország oldalán képzelték.2 2 Ebből kiindulva feltételezhetjük, hogy a szerző azoknak a — Bethlen István körül csoportosuló — konzervatív köröknek az egyetértésére és támogatására számíthatott, akik többé vagy kevésbé látták a Harmadik Birodalom külpolitikai dinamizmusát kihasználó, arra támaszkodó magyar külpolitika kockázatait is. Miért tartjuk mindezt fontosnak? Amellett, hogy a kézirat bizonyítékot szolgáltat Kánya szemléletbeli szuverenitására, rávilágít a gazdasági reálfolyamatok és a politikai realitások közötti korabeli ellentmondásra. Amennyiben a Kánya által megfogalmazott gondolatokat más magyar szerzők műveihez hasonlítjuk, kiderül, hogy gondolataiban a gazdasági kérdéseket érintő elgondolások az ökonómia elméletét és gyakorlatát is kiválóan ismerő Hantos Elemér és Gratz Gusztáv elképzeléseivel2 3 mutatnak rokonságot. Azzal a különbséggel, hogy kidolgozottságukban egyikük munkájával sem hasonlítók össze. Kánya nem részletesen kimunkált tervet ír le (ezt annál kevésbé kérhetjük számon rajta, mivel ő maga nem gazdasági szakember), gazdaságpolitikai elképzeléseinek papírra vetésével azonban megteremti maga számára azt az alapot, amire egy sikeres tervezet ráépülhet. Ez annál is fontosabb, mivel a különféle közgazdász- illetve közgazdasági elméletek csakis a politikán keresztül, a politikusi elit meggyőzését követően válhatnak működőképessé. Noha a kézirat három fejezete összefüggő, koherens egészet alkot, az alábbiakban csupán a harmadik fő alkotóelem, azaz a gazdaság kérdéseit összegző szövegrész ismertetésére vállalkozunk. Ennek oka az, hogy az előzőkben említett hivatalos politikai nyilatkozatok és közbeszéd tartalmi elemeitől e fejezet gondolatvezetése tér el a legmarkánsabban. Jelen munka természetesen nem pótolja a teljes szöveg későbbi — tervezett — publikálását. Kánya Kálmán kéziratának elemzése és értékelése során több — általunk fontosnak ítélt — szempontot vontunk be a vizsgálatba. Elsősorban az írás motivációját és érvrendszerét határoztuk meg, ezen belül pedig az elképzelés német meghatározottságát vizsgáltuk. Mindkettő elősegítette a közölt gondolatok értelmezését, elhelyezését a korszak többi elképzelésének sorában és az írás keletkezési időpontjának meghatározását. A követke-22 Messzemenően egyetértünk Pritz Pál értékelésével, mely szerint Kánya a nácizmus virulenssé válásától egyre „kesernyésebbé, töprengőbbé" vált. A dolgozatot e tépelődés eredményének is tekinthetjük. L.: Pritz Pál: Hory András (Emlékirat és történeti valóság Hory András visszaemlékezéseinek tükrében.) In: Uő: A magyar diplomácia a két háború között. Tanulmányok. Bp. 1995. 124. 23 A későbbiekben — Kánya elképzeléseinek elemzése során —• igyekszünk a szöveget elhelyezni azon a palettán, melyen a korszak más, a kooperáció eszméjét színvonalasan képviselő magyar személyiségek munkái is megtalálhatók, így Hantos Elemér jogász és közgazdáé és Gratz Gusztáv jogász, történész és politikusé. Hantos és Gratz elképzeléseinek összehasonlításához lásd Gyarmati Gy,.: A revízió alternatívája i. m.. 46.
