Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Ferenc: Magyar ügynökök a francia király szolgálatában Kelet-Európában az orosz-osztrák-török háború korában (1736-1739) V/1183
1210 TÓTH FERENC leütésében már Tóth elbeszélésére hivatkozva tájékoztatta kormányát Münnich tábornoknak a francia diplomácia iránti bizalmáról, valamint az orosz hadsereg helyzetéről és állapotáról.9 6 E sikeres küldetés és a másik bizalmas ügynök (Repninszki) halála után Tóth vált a legalkalmasabb diplomáciai összekötővé a francia nagykövet és az orosz tábornok között. 1739 hadi eseményei felértékelték Tóth András tapasztalatait és helyismeretét, hiszen az orosz és császári szövetségesek közös elhatározással egymáshoz közeli területre koncentrálták erőiket, vagyis a szerbiai és havasalföldi császári hadműveleteket Moldvai irányába előretörő orosz offenzíva volt hivatott támogatni. A Münnich tábornok vezette mintegy 90000 fős orosz hadsereg március végére állt fel, és áprilisban kezdte meg a menetelést Moldva irányába, amelyet a Dnyeper áradása jelentősen megnehezített. Az orosz támadás első célpontja a stratégiai fontosságú Hotin erődítménye volt, amelyet csak lengyel területeken való áthaladással közelíthetett meg a cári hadsereg. A lengyel rendek tiltakozása sokáig újabb háborús konfliktus veszélyét jelentette Oroszország számára, amelyet mindenképpen igyekezett elkerülni.9 7 Bizonyos lengyel politikai erők igyekeztek kihasználni a feszültséget, hogy török segítséggel megszabaduljanak a törvényes uralkodótól és visszahívják Leszczynski Szaniszlót Lengyelországba. 1739 márciusában megjelent Konstantinápolyban egy Gorupski nevű lengyel követ, aki hivatalosan a tatárok által elhurcolt lengyelek ügyében jött tárgyalni, hamarosan azonban már titkos tárgyalásokat folytatott a Porta hivatalnokaival, köztük Ibrahim Müteferrikával egy lengyel-török szövetségi szerződésről és közös oroszellenes hadműveletekről. A francia nagykövet Tóth András segítségével derítette fel a lengyel ügynök titkos terveit, amelyekre a Porta miniszterei is gyanakodva tekintettek.9 8 fussent morts, ou pris, pour fournir à l'artillerie qui est considerable tant en pieces de campagne affectés à chaque Regiment, qu'en grosse artillerie et aux Pontons. Cette armée avoit beaucoup souffert dans les deserts ou elle avoit passé pour venir sur le Niestre, l'eau y etoit très rare et fort mauvaise, aussi bien que les fourages, les Tartares et un corps Turc les aiant harcelés jour et nuit et brûlé l'herbe que le soleil avoit déjà séché y aiant même en detachement considerable de cette armée qui dans un fourage general fut surpris par les Tartares. Le feld-marechal Comte de Munich me garda à son camp 14 jours pendant lesquels nous marchions a petite journée vers la riviere Bog, l'ennemie nous suivoit de si près qu'il n'y eut gueres de jour sans quelque combat et sans que l'on amenai quelques prisonniers ou que l'on apportai quelques têtes coupées. Je n'eus la permission de m'en retourner a Constantinople auprès de M. l'Ambassadeur que le premier septembre, étant arrivé la veille sur lad. riviere Bog, au je vis jetter 10 ponts pour le passage de l'armée, je passai moi même sur un des ponts, pour m'en aller à Niemirow, ville de Pologne de ce côté là." Archives du Ministère des Affaires Étrangères (a továbbiakban: AMAÉ), série MD (Mémoires et documents), tome 30. fol. 21. 96 BNF, Ms. Fr. 7190. fol. 236-237. 97 Michael Hochedlinger: Austria's Wars of Emergence 1683-1793. London, Longman 2003. 216. 98 A francia nagykövet 1739. márcus 8-i levelében kiemeli Ibrahim Müteferrika szerepét az irreális politikai tervek kovácsolásában: „Comme M. Goroupski n'a montré à M. de Totte que ses instructions, sans lui permettre de vérifier par qui elles étaient signées, et qu'il ne luy a fait voir d'ailleurs aucunes lettres de créance; je ne suis pas éloigné de croire comme le Drogman de la Porte l'a assuré au Sr. Delaria que M. Goroupski n'était venu icy qu'avec une lettre de créance du Palatin de Kiovie et que touts ces projets ont été fabriqués entre M. Goroupski et Ibraïm effendi." BNF, Ms. Fr. 7190. fol. 341.; L. Tóth András részletes jelentését a Gorupskival folyatott 1739. március 4-i be-
