Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
GÖMBÖS KORMÁNYPÁRTJÁNAK IDEOLÓGIÁJA ÉS PROGRAMJA 7 hatjuk: negatív aspektusú) eleme volt. Gömbös mindig ez elé helyezett egy másik (pozitív aspektustusú) elemet: a magyar faj minden tekintetben történő erősítését, pozícióinak, lehetőségeinek biztosítását. Az utóbbi célok forrásait és kereteit azonban jelentős részben csak az általa támadott zsidóság rovására látta biztosíthatónak. A két elem ezért elválaszthatatlanná vált egymástól, együtt alkotta a fajvédő politika lényegét. így a pozitív elem egyoldalú hangoztatása is magában foglalja a negatív (kirekesztő, korlátozó) elemet. Ezzel is összefügg, hogy a zsidóság elleni harc viszonylag mérsékelt módszereit szándékozta alkalmazni. Ezek jellemző vonása az esetenként adminisztratív eszközöket igénybe vevő állami korlátozás. A zsidóság egyes csoportjainak az országból történő kiutasításáig ment el, és nincs nyoma annak, hogy valaha is gondolt volna a faj megsemmisítésére, mint ahogy azt Magyarországon például Keltz Sándor már az 1920-as évek elején hirdette.2 7 Fontos azonban utalnunk arra, hogy Gömbös az általa felvetett problémák megoldását nem a társadalom önfejlődésétől, a különböző társadalmi (az ő hangsúlyaira utalva: faji) csoportok gazdasági, politikai, kulturális stb. versengésétől várta. A fajvédelem mindkét nagy feladatának megvalósításában különösen nagy szerepet szánt a csak faji (nemzeti) érdekeket mérlegelő, erősen centralizált hatalomnak. Ezért vetette el mind gazdasági, mind politikai, mind kulturális tekintetben a liberalizmust. Ezért hangsúlyozta egyrészt a faji alapon szervezett magyar társadalomra épülő, de egyben annak szervezettségét generáló és biztosító, „egységes nemzeti szellem" által áthatott állam irányító, szabályozó szerepét, s vetette el másrészt a társadalom — a nemzetre, fajra nézve veszélyes és káros — „szabálytalan" önszerveződését. Ennek jegyében tartotta elkerülhetetlennek válságos helyzetben a diktatúrát. Ám — sajátos gondolkodását tükröző szófordulattal — nem a „szuronyok hegyén táncoló", hanem a „lelkek harmóniáján" alapuló diktatúra üdvös voltát hirdette. Ennek érdekében viszont az erőszak alkalmazását is elfogadhatónak tartotta.28 Ha ezekkel a törekvésekkel összevetve, a korabeli magyarországi viszonyok tükrében vizsgáljuk a Nemzeti Munkatervet, a programkészítők határozott szándékai és céljai olvashatók ki a szövegből mindenekelőtt a gazdaságpolitika terén. A program domináns eleme a mezőgazdaság érdekeinek preferálása. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a gazdasági ágazatok közül a vele összefüggő kérdéseket tárgyalja első helyen, hanem mindenekelőtt abban, hogy a terv a többi ágazat fejlesztését alárendeli a mezőgazdaságnak. Hangsúlyozza, hogy az ipar fejlesztése — „az egyetemes nemzeti termelés szerves részének" 27 Keltz Sándor: Konzervatív világrend. Budapest, 1923. I. köt. 284. Idézi: Méhely Lajos-. A magyar tragédia élettudományi okai. VI. közlemény. Különlenyomat „A Cél" 1924. januári számából. Budapest, 1924. (6) 7. 28 „Azt a diktatúrát tehát, amely a lelkek fölött uralkodik és akkor azt nyomatékkal látja el, ha kell: szuronnyal is, válságos időkben helyeslem" — hangoztatta egyik nemzetgyűlési beszédében. (NN 1922. XVII. köt. [1923. nov. 30.] 191.) Lásd még: NN 1922. II. köt. (1922. júl. 24.) 294.; VII. köt. (1922. dec. 16.) 40.; NN 1922. VII. köt. (1922. dec. 16.) 40. XXI. köt. (1924. márc. 21.) 487-488. Sipos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége. Századok 1984. 4. sz. 663-669. Az állammal kapcsolatos nézeteket részletesebben lásd: Vonyó J.: A Gömbös-kormány Nemzeti Munkaterve... i. m., Vonyó J.: Gömbös Gyula jobboldali radikalizmusa... i. m.
