Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
MEGYEI KÖZNEMESI TÁRSADALOM A MOHÁCS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN 1163 A fenti négy csoportban bemutatott példák első látásra önkényesen kiragadottnak tűnhetnek ugyan, de tendenciát mindenképpen mutatnak. Az említett nevekhez köthető személyek vagy családok egy részéről ugyanakkor a kutatásjelen állása szerint szinte semmit vagy csak nagyon keveset tudunk. Mivel azonban a királyi embereknek jelöltek nagy része más hiteleshelyi oklevelekben is előfordul például birtokügyek kedvezményezettjeiként, így ők feltehetően a megye nemességének a kis- és közepes nagyságú birtokkal rendelkező csoportjába tartoztak10 5 - ami Szakály Ferenc feltételezését erősíti. Jogi karrier a kormányhivatalokig A kettős királyválasztás korában eltűntek a közéletből a Hunyadi- és a Jagelló-kor fontos, zalai származású vagy legalábbis kötődésű főrangú szereplői. Kanizsai (Kanizsay) László és Egervári László nem hagytak maguk után fiú utódot, családjuk kihalt, a kivételes karriert befutó Sárkány Ambrus főispán elesett Mohácsnál, az ifjabbik Csáktornyai Ernuszt János és bajnai Both András pályafutása106 pedig a továbbiakban már nem Zalához kötődött. A Jagelló-korban indult viszont a korszak azon zalai kötődésű főszereplőinek pályafutása, akiknek országos méltóságokat betöltve szerepük lehetett a Magyar Királyság további sorsának alakításában is. Közéjük tartozott Nádasdy Tamás, enyingi Török Bálint, alsólendvai Bánffy János, devecseri Choron András, monyorókeréki Erdődy I. Péter, alsólendvai Bánffy László és István, akikről már többször volt szó. A továbbiakban a korszak mellékszereplőinek, azaz elsősorban e nagyurak familiárisainak karrierlehetőségeit vesszük vizsgálat alá. A hiteleshelyi oklevelek tanúsága szerint a zalai köznemességnek volt egy olyan rétege, amely a hiteleshelyi eljárásokban való közreműködésen és a vármegyei szolgálaton túllépve az országos kormányszervekig is eljutott. A köznemes számára ez idő tájt a társadalmi és anyagi felemelkedés egyik útját10 7 - a jó házassági kapcsolatokon kívül (erről később még részletesebben lesz szó) - jogi tanulmányok után egy nagyúr familiárisaként végzett értelmiségi-jogtudó hivatalnoki munka jelenthette. A „(jogtudó) értelmiségi" fogalom tárgyalt korszakunkban természetesen mást takart, mint napjainkban, elsősorban alapvető jogi és oklevélszerkesztési ismeretekkel bővült írástudásról beszélhetünk. Egyébként az is feltételezhető, hogy a korszak külföldi egyetemjárói, akik még meglehetősen kevesen lehettek, hazatérve világi pályákon hasznosíthatták megszerzett tudásukat. Például a bécsi egyetem 1526 utáni anyakönyveiben a kutatott negyedszázadban csak kilenc (neve, ill. származási helye alapján) zalainak tartható hallgatót azonosíthatunk. 1535: Háshágyi Ferenc és szerdahelyi Dersffy István, 1538: Egerszegi Mihály, 1544: Alsólendvai Balázs, 1547: Merenyei Demeter és Egerszegi Imre, 1548: Egerszegi Sáfár Benedek és kányaföldi Kerecsényi János, 1549: Szepet-105 Bilkei /.: Adatok Zala megye i.m. 41-43. 106 Pálosfalvi Tamás: Bajnai Both András és a szlavón bánság. Szlavónia, Európa és a törökök, 1504-1513. In: Honoris causa i.m. 251-300. 107 Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai i.m. I. 31-42.
