Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
1164 BILKEI IRÉN neki István.10 8 Közülük Háshágyi Ferenc neve mellett az egyetemi anyakönyvben jelezték egyházi méltóságát is, nevezetesen abbas.10 9 Pontosabban szólva 1535 és 1541 között ő a zalavári apátság commendatora volt.11 0 Mind világi kormányzósága, mind egyetemi tanulmányai itteni elődjéhez, az ugyancsak egyetemeket járt, felkapaszkodott nagyúrhoz, a sokat emlegetett Nádasdy Tamáshoz köthetők. Rajta kívül kányaföldi Kerecsényi János11 1 is Nádasdy familiárisi körébe tartozott. A kilenc személyből három másik pedig Egerszeg mezőváros (egykori) lakója volt: Egerszegi Mihály,11 2 Egerszegi Imre11 3 és Egerszegi Sáfár Benedek.11 4 Valószínűleg ez a jelenség sem véletlen. A kora újkor kezdeti éveinek zalai értelmisége azonban feltehetőleg nem közülük került ki, hanem a litteratusnak nevezett világi írástudókból.11 5 A hiteleshelyi oklevelekből megismert 16. századi zalai litteratusók összegyűjtése során az általuk végzett munkák, illetve foglalkozásaik, hivatásaik is elkülöníthetők voltak: vármegyei tisztségviselők (jegyző, adószedő), udvarbíró, gazdatiszt, várnagy, íródeák és magántanító egyaránt előfordult közöttük.11 6 Jelen vizsgálódásunk szempontjából azok a rendi főméltóságok szolgálatában álló, az egyszerűség kedvéért „íródeáknak" nevezett familiárisok fontosak, akik a levélírás tudományán túl alapvető jogi és oklevélszerkesztési ismeretekkel is rendelkeztek. Néhányan közülük eljutottak az ítélőmesteri tisztségig is. Az ítélőmesterek (prothonotarii) az országos, ún. kúriai bíróságok vezető munkatársai voltak, és bírótársként vettek részt az ítélkezésben. A Mohács utáni évtizedekben - az önálló magyar királyi udvar megszűntével - a tisztség olyan úgymond Joghatósággá" alakult, amely képes volt átvenni a kúriai bíróságok feladatainak egy részét: uruk pecsétjével még okleveleket is állítottak ki.11 7 Az oklevelek lecta et correcta jegyzeteiből, amelyek a felolvasás és javítás tényét rögzítik, ismerjük nevüket. A zalai hiteleshelyi oklevelek lecta jegyzeteiben felbukkanó litteratusók egy része Zala megyeinek mondható, amennyiben itt birtokkal rendelkezett, más részénél pedig zalai kötődés mutatható ki. Többségük Nádasdy Tamás országbíró (1542-1554) szolgálatában tevékenykedett. A 16. századi 108 Kissné Bognár Krisztina: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekbenl526-1789. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 13.) Bp. 2004. 55-62. 109 Uo. 55. Nr. 57. 110 Fiissy T.: A zalavári apátság i.m. 120-121., ill. Oklevéltár Nr. 92. I. Ferdinánd király Háshágyi Ferencnek adományozza a zalavári apátságot. 111 Kissné: Magyarországi diákok i.m. 61. Nr. 222. 112 Uo. 57. Nr. 97. 113 Uo. 60. Nr. 199. 114 Uo. 61. Nr. 226. 115 A litteratus, deák, értelmiségi kérdéskörhöz 1. pl. Kubinyi András: írástudás és értelmiségi foglalkozásúak a Jagelló-korban. In: Magyar Herold I. Szerk. Kállay István. Bp. 1984. 186-208.; Uő: A Jagelló-kori értelmiség. In: Az értelmiség Magyarországon a 16-17. században. Szerk. Zombori István. Szeged 1988. 7-21. 116 Bilkei Irén: Adatok a középkori és kora újkori egyetemjárás és litteratus-műveltség történetéhez Zalában. In: Művelődéstörténeti Tanulmányok. Szerk. Turbuly Éva. (Zalai Gyűjtemény 31.) Zalaegerszeg 1990. 29-48. 117 Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Reprint kiad. Bp. 2000. 258-260.
