Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
1162 BILKEI IRÉN viszont.10 4 Alaposabb vizsgálat alá vetve a névsort, négy csoport különíthető el közöttük. I) A kérelmező ismertebb vármegyei hivatalviselőt vagy egyéb okból ismert tekintélyes embert nevezett meg lehetséges homo regiusként. A „hivatalból" megnevezettek között szerepel például Ormándi István és Sárosdi Gotthárd, az adott években hivatalban lévő szolgabírák, valamint gulácsi Basa Bálint és Czupi Balázs későbbi szolgabírák, Pethő János a hivatalban lévő alispán, illetve Rajki Gábor és Zichy Rafael, a későbbi évek alispánjai. II) A kérelmező a lehetséges királyi embereket az iktatandó birtok szomszédai és határos birtokosai közül kérte kijelölni. Amikor a horvát származású Klizi testvérek Monoszló faluban kaptak birtokot 1534-ben, királyi embernek nem saját horvátországi ismerőseiket, hanem a szomszédos települések, Dörögd és Kapolcs ismertebb családjainak egy-egy tagját jelölték. Dénesfalvi László kérésére Egerszeg környéki falvakban szomszéd birtokosok működtek közre a határjárásnál 1544-ben. Azonos birtokon (Kisgörbő) három új birtokost iktattak 1543. április 26-27-én ugyanazon királyi emberek kijelölésével. III) A királyi embereket sokszor jelölték a kérelmezők saját rokoni vagy szervitori körükből. Az előbbieket felismerni persze csaknem lehetetlen addig, amíg a zalai kora újkori köznemesség családi kapcsolatait nem ismerjük meg mélyebben, az utóbbira azonban konkrét példák is vannak. Amikor 1534-ben alsólendvai Bánffy János özvegyét és fiát iktatták Lenti környéki birtokokba, a homo retusok közé jelölték azt a Bakács Sándort, aki - mint már többször utaltunk rá - megmentette a mohácsi csatában Bánffy életét, és azután is a család szolgálatában állt. Kapornak ura, Mezőlaky Ferenc a kapornaki vár várnagyát, markaiházi Markai Ferencet jelölte ki kétszer is a részére történő birtokba iktatáshoz. Choron András pedig a Zala és Veszprém megyék határain fekvő falvakban történő iktatáshoz 1535 és 1545 között négy esetben is mindig ugyanazokat (Hányi Tamás, Hobai Balázs, Bejei Demeter, Sárosdi Gotthárd) kérte királyi embernek. IV) Új jelenség viszont a kora újkorban, hogy a jogi aktus hiteleshelyi kiküldött jelenlétében történő elvégzéséhez a kérelmező írástudó ember jelenlétét is igényelte. Balázs deák, Bélavár várnagya, Gógánfalvi Miklós deák 1545-ben a vármegyei törvényszék jegyzője, Porgovci Balázs deák 1550-ben a vármegye jegyzője, Sárhidai Gergely, Keresztúri András, Gyülevészi Benedek, Szentgyörgyi Gergely litteratusok mind a kijelölt királyi emberek között szerepeltek. Mellettük a talán leghíresebb bubdróci Budor Sixtus, Nádasdy Tamás titkára volt, akinek a neve 1546-ban egy nagyszabású ügyletnél bukkant fel, amelynek során Somogy megyei birtokokat, illetve a légrádi révjogot szerezte meg a kerecsényi Nagy és a bakónaki Karol család. 104 Bilkei /.: Zala megye nemessége i.m. 32-58.
