Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Lázadó csordák - oktrojált alkotmány. Egy legenda története V/1117
1138 HERMANN RÓBERT ben csempészték be az országba; majd az 1870-es évek elején két újabb hazai kiadást is megért. A szerző bizonyíthatóan használta Klapka és Görgei munkáit, a téli hadjáratról szóló hivatalos osztrák munkát, de hivatkozik Rüstow kötetére, és az Irányi - Chassin szerzőpáros által jegyzett művet is forgatta. Horváth nem idézi a Lapinski-féle szöveget, helyette annyit ír, hogy Windisch-Grätz a kápolnai csata után Pestre visszatérve „dagályos hadi tudósításokban hirdette győzedelmét, mellyel a 'lázadókat megsemmisítette, s ünnepélyes Te deummal' ülte meg diadalát." S noha a fővárosi közönség rövidesen értesült a valóságról, az udvarnál „teljes hitelt adtak Windisch-Grätz tudósításának, melyet, mint mondják, a kápolnai ütközet második napján magáról a csatatérről, mindjárt a magyar hadak hátrálásának kezdetén küldött légyen a császárhoz a 'lázadókon' nyert s oly teljesnek állított győzedelméről, hogy ezek alig fognának többé merészelni vele komolyabb ütközetbe bocsátkozni." Miután az udvar már régóta elhatározta „egy újabb hatalomtény" végrehajtását, „s azt csak egy jelentékenyebb győzedelemtől függesztette fel", s „ilyennek hirdeté most Windich-Grätz a kápolnai győzedelmet", az udvar „megérkezettnek látta az időt, foganatba venni régen megérlelt szándékát", az oktrojált alkotmány kibocsátását és a kremsieri parlament feloszlatását.88 Erre ráerősíthetett még Rüstow munkájának magyar kiadása 1866-ban, majd Szeremlei Samu fentebb már idézett, az 1867-ig megjelent munkákat kritikai vizsgálat alá vevő műve is. Az ezt követően megjelent hazai munkákban pedig azután már evidenciaként szerepel a kápolnai csata és az oktrojált alkotmány közötti szoros összefüggés.8 9 így a Nagybecskereken megjelenő Történeti, nép- és földrajzi könyvtár kiadója, Szabó Ferenc nagyeleméri plébános „Menzel, Bulle, Springer, Horváth, Rogge és mások művei után" a legújabb kor történetéről írott összefoglalójában hamarosan már úgy fogalmazott, hogy Windisch-Grätz „oly dagályos győzelmi tudósítást küldött Olmützbe, hogy az olmützi császári udvar már bevégezve hitte a hadjáratot, s ennek következtében merész lépést tett az egész birodalom újjászervezésére."90 Görgey István, Görgei Artúr öccse a szabadságharcról írott háromkötetes munkájában a kápolnai csata végzetes hatását 1885-ben szintén annak következményeivel bizonyítja: „Töröljük ki Dembiriskit a tényezők sorából: és akkor nincs kápolnai csata. Enélkül a 'fényes győzelem' nélkül pedig nem adják ki 88 Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. 1. kiad. Genf' 1865. II. k. 399-401. A munkának két második kiadása van, az egyik évszám nélkül jelent meg, a másik 1871. évi kiadású. A két szöveg megegyezik, a lapszámozás nem. A munka megjelenésére és becsempészésére 1. Márki Sándor: Horváth Mihály. (Magyar Történeti Életrajzok) Bp. 1917. Szinte szó szerint Horváth szövegét vette át Kerékgyártó Árpád: Tíz év Magyarország legújabb történetéből. 1840^19. II. osztály. A szabadságharcz kezdetétől annak végéig. Bp. 1874. 562-563. 89 Ilyen pl. Vargyas Endre magyarul és németül is több kiadást megért műve: A magyar szabadságharcz története 1848-1849-ben. A magyar nép számára. 2. bőv. kiad. Bp. 1897. 469. (Rüstow és Horváth Mihály szövegét kombinálja.) 90 A legújabb kor története 1815-1885. Menzel, Bulle, Springer, Horváth, Rogge és mások művei után átdolgozta Szabó Ferencz n.-eleméri plébános. Második kötet. Történeti nép- és földrajzi könyvtár XV köt. 2. kiad. Nagybecskerek 1889. 452. L még Hőké Lajos-[Jakab Elek]: Magyarország újabbkori történelme 1815-től 1892-ig. Első kötet. Történeti nép- és földrajzi könyvtár LVI. köt. Nagybecskerek, 1893. 342-343.
