Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Lázadó csordák - oktrojált alkotmány. Egy legenda története V/1117
1136 HERMANN RÓBERT munkáját röviden semmit érőnek titulálja, amely teljes mértékben rászolgált Nedbál Ignác éles visszautasítására.8 0 Az 1789. évi francia forradalom és az 1848-1849. évi osztrák kormányzati politika dicsőítését összeegyeztetni képes Alphonse Baileydier a magyar háború történetéről írott munkájában nem hivatkozik a Lapinski által közölt jelentésre, sőt megállapítja, hogy Windisch-Grätz kápolnai győzelme kihasználatlan maradt. Igaz, hasonlóan Streckfuß hoz, nála az oktrojált alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat közötti — létező — összefüggés is homályban marad.81 Egy másik francia szerző, az 1848-1849-ben a Habsburg Monarchia területén diplomataként ténykedő Henri Blaze de Bury viszont már úgy fogalmazott 1854-ben, hogy „a kápolnai osztrák győzelem következménye volt, mint mondják, az 1849. március 4-i oktrojált alkotmány kimondása."82 Átvette Lapinski szövegét Alois Carl Wiesner szintén 1854-ben megjelent összefoglalója, noha a hadijelentés és az olmützi alkotmány közötti összefüggésről nem (ahogy magáról az alkotmányról sem) ír. A hadijelentést inkább csak azért idézi, hogy jelezze, mennyire megdöbbent a tábornagy, amikor február 28-án Mezőkövesdnél a kápolnainál nagyobb tömegben találta a „lázadó hordákat", akik kevés jelét adták annak, hogy az osztrák haderő elől vissza akarnának vonulni, sőt egy lovassági összecsapásban meg is verték a cs. kir. elővédet.83 Nem látott összefüggést a kápolnai csata és az oktrojált alkotmány között az emigráns porosz újságíró, Otto von Wenkstern 1859-ben megjelent angol nyelvű összefoglalója sem. Ennek érdekessége az, hogy eredetiben használta Henryk Dembinski altábornagynak a fővezéri működéséről írott 1849. márciusi igazoló iratát. (Wenkstern volt egyébként Klapka első emlékiratának angol fordítója.)84 80 Johann Mailáth: Neuere Geschichte der Magyaren von Maria Theresia bis zum Ende der Revolution. Zweiter Band. Die Revolution 1848 und 1849. Geschichte der Magyaren. Fünfter Band. Regensburg 1853. 165-168., 203., 327-328. 81 Alphonse Balleydier: Histoire de la guerre de Hongrie en 1848-1849 pour faire suite r l'Histoire des révolutions de l'empire d'Autriche. Paris 1853. 76. Az értékelés alapjául szolgáló mű: Esquisse de la Guerre de Hongrie en 1848 & 1849. Traduite de L'Almanach Militaire Autrichien. Vienne 1850. 47. (La victoire remportée à Kápolna resta ainsi stérile. L'occasion opportune était passée. ) Ennek forrásaként egy félhivatalos összefoglaló szolgált, amely azonban jóval kevésbé kritikusan fogalmaz a Kápolnánál Windisch-Grätz által elmulasztott alkalommal kapcsolatban. Skizze des Feldzuges in Ungarn 1848-1849. In: Oesterreichischer Militär-Kalender für das Jahr 1850. Erster Jahrgang. Hrsg. [Josef] Hirtenfeld - [Hermann] Meynert. Wien [1849.] 126-239. 82 Henri Blaze de Bury: Souvenirs et récits des campagnes d'Autriche. Paris 1854. 356. (Blaze de Bury könye megírásához felhasználta Görgei 1852-ben megjelent emlékiratait, illetve Adolph Schütte 1850. évi összefoglalóját: Ungarn und der ungarische Unabhängigkeitskrieg nach den besten Quellen und zahlreichen ungarischer Notabilitäten dargestellt von Adolph Schütte. Dresden 1850.) Mind az ő, mind Anton Springer munkáját használta, és ennek alapján az olmützi alkotmány kibocsátását a kápolnai csata következményének tulajdonítja Joseph Hermant: La révolution hongroise de 1848. Les Nationalités, leurs Luttes et leurs Revendications. L'intervention polonais et l'intervention russe. Paris 1902. 305-307. 83 Alois Carl Wiesner: Der Feldzug der Ungarn gegen die Oesterreicher und Russen im Jahre 1848/49. Chur 1854. 92-93. A kötet önálló lapszámozású mellékleteinek végén, a 137. oldalon 15 kiadott és kiadatlan munkát sorol fel forrásként, de Lapinski munkája nem szerepel közöttük. 84 Otto Wenkstern: History of the War in Hungary in 1848 and 1849. London 1859. 198-203. (Kápolnáról), 222-225. (az olmützi alkotmányról). Fordítói ténykedésére 1. Klapka György: Emlékeimből. S. a. r. Katona Tamás. (Magyar Századok) Bp. 1986. 264.
