Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Lázadó csordák - oktrojált alkotmány. Egy legenda története V/1117

LÁZADÓ CSORDÁK - OKTROJÁLT ALKOTMÁNY 1135 nem hitte, vagy ha hitte, úgy az egész alatta szolgáló katonai hierarchia értelméről nem nagy bizonságot (sic!) adott, sőt, rövidlátásáról kezeskedett, végre haditudományát sem tünteté ki, melyet a béke- vagy hadijátékok sikeres vezénylete alatt szerzett, s amelyért Radetzky helyettesítőjét sub spe [reménykedvel látta a katonai világ, mit azonba [ sic! 1 ő maga később úgyis dugába döntött. - Akármiképp volt is a dolog, általános beszéd kerengett, hogy a hercegi győzelmi jelentés a császári udvart olmützi templomban találta, hanem a győzelmi biztos hír vettére az imának vége lőn, Isten nevében rögtön státustanácskozás tartatott, minek eredménye másnap a' volt, hogy mit a 848-diki március a császári tartományoknak engedményezett, azt a 849-dik 4-dik március visszavonta, s így a még nem egy éves alkotmányi s képviseleti dicsőségnek egy tollvonással fejét vágta, s nyaka tövére csakhamar más fejet tapasztott. Más szavakkal, az udvar torkig levén, jóllakott a bécs- és kremsieri gyűlés vitáival, s német emberi jog feletti bölcsész taglalattal, azt egy parancsával holtnak nyilatkoztatta, s à la 18-d. Brumaire, katonákkal szétoszlatta, s az ott lévő hálósapkás honatyáit alunni küldte. - Alig mondotta ki azonban, hogy a 48-dik alkotmány megholt, 4-dik márciusban ipse fecit (önalkotta) új alkotmányt éljeneztetett."78 Klapka György vezérőrnagy 1851-ben Czetz János vezérőrnaggyal közösen készítette el a magyarországi és erdélyi „nemzeti háború" történetét. Ennek megírásakor valószínűleg már használta Lapinski — Klapkával szemben egyébként kimondottan ellenséges — munkáját, amit az is mutat, amit a kápolnai csata következményeiről ír. Eszerint a csata „az eddiginél még inkább leleplezte hosszú távú, szabadsággyilkos szándékait az osztrák udvarnak, amely olmützi rejtekében zsoldosai korai győzelmi kiáltásai által félrevezettetve, sietve merészelt Magyarország sorsáról dönteni és még reszkető kézzel ezeréves alkotmányát megdönteni."7

9 Noha bizonyíthatóan ismerte, ugyanakkor nem idézte Lapinski munkáját Mailáth János gróf „a magyarok legújabb történetét" tárgyaló munkájában, amelynek függelékében található az első kritikai szemle a forradalom és szabadságharc történetének addigi historiográfiájáról. A kápolnai csatáról a hivatalos osztrák összefoglaló, Klapka és Görgei emlékirata, Franz Kocziczkának a Schlik-hadtest működését tárgyaló munkája alapján szól, és — egy osztrák munkán alapuló francia mű alapján — előbb „steril", majd gyümölcstelen (unfruchtbarer) győzelemnek nevezi. A historiográfiai áttekintésben Lapinski 78

Mészáros Lázár emlékiratai. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest; Kézirattár. Történelem. 2-r. 105. II. k. 136-137. f. Mészáros emlékiratainak nyomtatott kiadásából kimaradt, csak tartalmi összefoglalását közli. Mészáros Lázár emlékiratai. Az eredeti kéziratokból közrebocsátja Szokoly Viktor. Pest 1866-1867. II. k. 173. Nagyjából hasonlóképpen fogalmaz egy 1850 második felében keletkezett névtelen kézirat. Die ungarische Freiheitskampf 1848-49 vom ungarischen Standpunkte. Wortgetreuer Abdruck des aufgefundenen Manuskriptes eines Zeitgenossen. Sopron, 1903. 76-77. (A szerzőt feltételesen Lunkányi Jánossal, Széchenyi István jószágigazgatójával vagy Paur Iván honvéd őrnaggyal azonosítja az újabb helytörténeti irodalom. Kovács József László: A paraszt, a polgár és a pap. Kortársak feljegyzései 1848-49-ről Sopronban). Soproni Szemle, 52. évf. 1998. 4. szám. 377-380. 79 Georg Klapka: Der Nationalkrieg in Ungarn und Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849. Leipzig 1851. I. k. 258.