Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Lázadó csordák - oktrojált alkotmány. Egy legenda története V/1117
LÁZADÓ CSORDÁK - OKTROJÁLT ALKOTMÁNY 1133 vének elkészültét, illetve a tervezet részleteit. Ezt követi 7-én az olmützi alkotmány hírének feljegyzése, majd 8-án annak részletesebb elemzése.7 0 Paradox módon, a kápolnai csata és annak következményei nem Windisch-Grätz, hanem Schwarzenberg pozícióját erősítették. Kiderült ugyanis, hogy a tábornagy nem mért döntő vereséget a magyar főerőkre, sőt, elővédjét február 28-án Mezőkövesdnél a magyarok alaposan megszabdalták. Windisch-Grätz nem tudta megakadályozni a magyar seregnek a Tisza bal partjára történő visszavonulását, néhány nap múlva pedig megérkezett a március 5-i magyar győzelem híre, amely azt mutatta, hogy a magyarországi hadműveletek messze vannak még a befejezéstől. Windisch-Grätz elveszítette a hadászati kezdeményezést, és március közepétől egyre többen vélték úgy, hogy az ő vezetésével a magyarországi háború soha nem fog befejeződni. A „sógorok párbajában" Schwarzenberg az oktrojált alkotmány kibocsátásával politikailag szorította háttérbe Windisch-Grätzet, s miután a tábornagy harctéri sikereket sem aratott, elveszítette azt a lehetőséget is, hogy sikeres hadvezérként próbálja meg befolyásolni a birodalom jövőjét. Megjegyzendő, hogy Windisch-Grätz ugyan kénytelen-kelletlen beleegyezését adta az alkotmány kiadásához, de egyáltalán nem azonosult vele. Március 9-én, miután az alkotmány szövege megérkezett Budára, Schwarzenberghez intézett levelében elégedetlenkedett amiatt, hogy az alkotmányban csak részben vették figyelembe az ő megjegyzéseit, ugyanakkor teljes egyetértését fejezte ki a kísérő császári kiáltvánnyal; a levél végén pedig csapatai csekély száma miatt panaszkodott.71 Március 10-én ismét kritizálta a szöveget, mondván, hogy abban csupán a császárról és a hadseregről szóló részek nyugtatták meg, a többit nagyon ideiglenesnek, s mindenképpen gyakorlatiatlannak tartja.72 Amikor Szőgyény-Marich László, a magyarországi polgári igazgatás vezetője felkereste őt, mondván, hogy ilyen körülmények között nem maradhat a helyén, a herceg azt válaszolta, „hogy ez az alkotmány az ő tudtán kívül, az ő háta mögött jött létre, hogy neki számos észrevétele van ellene", és ilyen értelemben már felterjesztést is intézett a császárhoz. „Egyébként — úgymond — higgye el, ez még nem az utolsó szó, melyet kimondták és ameddig nekem beleszólásom lesz, ez az alkotmány soha Magyarországban foganatosítva nem lesz."73 Tegyük végül hozzá: a kápolnai csata híre elvileg persze befolyásolhatta volna a döntést. Az események kronológiáját tekintve ez természetesen nem lenne eleve kizárható, hiszen március 3-án a kápolnai győzelem híre már ismert volt, s a minisztertanács március 4-én döntött az alkotmány kibocsátásáról és a Birodalmi Gyűlés feloszlatásáról. Ám a dolog technikai lebonyolítása így sem ment volna olyan gördülékenyen, és — ahogy Hübner báró küldetése kapcsán láttuk — a szöveg lényegében már február 24-én készen volt. Azaz Schwarzenbergnek csupán Windisch-Grätz beleegyezésére volt szüksége, arra 70 Cseremiszky Miklós naplója 11848. november 28. - 1849. június 1.]: Hadtörténelmi Levéltár, Budapest; A 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc iratai. 4/98. 71 Közli AncLics E.: A nagybirtokos arisztokrácia i. m. III. k. 32-34. 72 Idézi Gottsmann, A.: Der Reichstag von Kremsier i. m. 99. 73 Szőgyény Marich László emlékiratai i. m. II. 11. Vö. Fiáth Ferenc: Eletem és élményeim. Bp. 1878. II. k. 167-168.
