Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Lázadó csordák - oktrojált alkotmány. Egy legenda története V/1117
1132 HERMANN RÓBERT De nincs nyoma ilyen összefüggésnek azokban a naplókban és levelekben sem, amelyeket az osztrák kormányzati körök tagjaitól fennmaradtak.6 6 Sőt, a kápolnai csata összességében szinte teljesen visszhangtalan maradt Bécsben -ha úgy tetszik, az oktrojált alkotmány és a Birodalmi Gyűlés feloszlatásának híre „ellopta a show-t".6 7 Egy Benjamin Kewall nevű bécsi zsidó újságíró március 2-án említi naplójában, hogy Windisch-Grátz állítólag döntő győzelmet aratott Magyarországon, 5-én azonban már arról ír, hogy noha a tábornagy ismét győzött, a hadsereg mégis mindenütt az oroszok segítségére szorul, s Ausztria dinasztikus érdekeinek feláldozza népeinek legfontosabb létérdekeit, és a Dunát egyre inkább átadja az oroszoknak. Ezt követi március 7-én az oktrojált alkotmány közzétételének híre, március 9-én pedig már arról ír, hogy a kormány a magyar ügyekben alighanem erősen tévedett, hiszen az erdélyi császári haderőt állítólag teljesen legyőzték, Windisch-Grátz pedig lemondott a fővezérségről.68 Jósika Samu báró volt erdélyi kancellár március 8-án egy Josip Jellacic által vívott szerencsés ütközet hírét jegyezte fel (ami azért érdekes, mert március 5-én éppen a bán egyik dandárját verték szét Szolnoknál), majd arról ír, hogy bárcsak Windisch-Grátz Magyarországon kedvező csapást hajtana végre! Ugyanezen a napon jegyezte fel az olmützi alkotmány hírét azzal, hogy ennek következménye Magyarországon egy újabb forradalom lesz. Úgy vélte, hogy az adott helyzetben az alkotmányt nem lett volna szabad ebben a formában kiadni, főleg egy olyan országgal szemben, amely még nincs meghódítva, s ahol a dolgok rosszabbul állnak, mint Itáliában. Március 11-én ismét arról írt, hogy az alkotmány újabb tápot ad Magyarországon a forradalomnak, 12-én pedig arról, hogy a hadműveletekben stagnálás látszik bekövetkezni.69 Cseremiszky Miklós, az egykori magyar udvari kancellária Bécsben tartózkodó volt munkatársa március 3-án jegyezte fel naplójába a kápolnai csata hírét tudtul adó hadijelentés megjelenését. Egyik ismerőse úgy vélekedett, hogy Windisch-Grátz nem érhetett el előnyöket Kápolnánál, mert a győzelmet követően nem üldözött senkit. Március 5-én a részletes hadijelentés alapján jegyezte fel a csata körülményeit, s rögtön ezután a kremsieri parlament alkotmányter-66 Hübner báró naplószerű emlékiratában csak egy későbbi lábjegyzetben emlékezik meg a csata eredményéről. Nem szól róla Karl Kübeck március 1-9 közötti naplója sem. Tagebücher des Carl Friedrich Freiherrn Kübeck von Kübau. Herausgegeben und eingleitet von seinem Sohne Max Freiherrn von Kübeck. II. Band. Wien 1909. 40-41.; Aus dem Nachlass des Freiherrn Carl Friedrich Kübeck von Kübau. Tagebücher, Briefe, Aktenstücke (1841-1855). Hrsg. Friedrich Walter. (Veröffentlichungen der Komission für Neuere Geschichte Österreichs 45.) Graz-Köln 1960. 20-21. Ugyancsak nincs nyoma a csata hírének Prokesch-Osten 1849. március 3-9. közötti leveleiben. Aus den Briefen des Grafen Prokesch i. m. 4-8. Altalánosságban szól a kápolnai csatáról a képviselő Helfert is. J osef Alexander Helfert: Aufzeichnungen und Erinnerungen aus jungen Jahren. IV Olmütz und Kremsier. Wien 1905. 307. 67 Az ekkor a pozsonyi katonai kerületet vezető Kempen altábornagy is csak az olmützi alkotmányt említi naplójában március 8-án. Das Tagebuch des Polizeiministers Kempen von 1848-1859. Hrsg. Josef Karl Mayr. Wien-Leipzig 1931. 128. 68 Gasser, W: Erlebte Revolution 1848/49. i. m. 339-342. 69 Eduard Wertheimer: Ungedruckte Tagebuchblätter des Hofkanzlers Baron Samuel Jósika. Österreichische Rundschau 19. (1909) 197-198.
