Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Lázadó csordák - oktrojált alkotmány. Egy legenda története V/1117
LÁZADÓ CSORDÁK - OKTROJÁLT ALKOTMÁNY 1129 alkotmány tervezetével, hogy meggyőzze őt arról, az alkotmány kibocsátása elkerülhetetlen.5 3 Hübner báró, aki született diplomata volt, kalandos úton, február 26-án, a kápolnai csata első napján este 8 órakor Gyöngyösön érte utol Windisch-Grätz főhadiszállását, és még aznap este két óra hosszat tárgyalt a herceggel. Hübner igyekezett megnyugtatni őt, hogy Schwarzenberg az általa felvetett szempontokat is érvényesítette az alkotmányszöveg kidolgozásánál. „Nem eléggé" - mondta a tábornagy. (Noha Windisch-Grätz eleve irtózott minden alkotmánytól, úgy vélte, ha már alkotmányt kell kiadni, akkor az legyen arisztokratikus alkotmány, azaz ne a vagyon, hanem a társadalmi pozíció határozza meg a politikai életben való részvételt.) Hübner arról győzködte, hogy az alkotmány — tekintve a birodalom helyzetét — csak ideiglenes lehet, de éppen „a vihar túlélése" érdekében szükséges azt most kibocsátani. Ha Windisch-Grätz továbbra is ellenzi az alkotmány kibocsátását, az csak a kormány bukásához vezethet, amit kívánni nagy hiba lenne. A tábornagy végül nagy nehezen beadta a derekát, bár írásbeli válaszában továbbra is ragaszkodott korábbi nézeteihez.54 Hübner báró február 27-én megnyugodva indulhatott vissza Pesten át Bécsbe, ahová február 28-án érkezett meg. Éjfélkor jelentkezett Schwarzenbergnél, aki megnyugodva hallotta, hogy Windisch-Grätz ellenkezésétől már nem kell a továbbiakban tartania. „Ön jó éjszakát szerzett nekem, egy olyan éjszakát, amikor alhatom." — mondta Hübnernek, majd hozzátette: — „Köszönöm."55 Az osztrák minisztertanács éppen aznap fejezte be az oktrojált alkotmány szövegének tárgyalását, s legközelebb március 4-én ült össze, immáron a császár elnöklete alatt. I. Ferenc József ekkor hagyta jóvá az alkotmány szövegét, és ezen az ülésen tárgyalták meg a Birodalmi Gyűlés (Reichstag) feloszlatásáról kibocsátandó legfelsőbb manifesztum szövegét is.56 Maga az alkotmány március 4-i dátummal, de csak március 7-én jelent meg, aznap, amikor magát a Birodalmi Gyűlést is katonai erővel feloszlatták.5 7 53 Február 23-án Windisch-Grätzhez intézett levelét idézi: Gottsmann, A.: Der Reichstag von Kremsier i. m. 99. A szerző ugyanakkor téved, amikor úgy véli, hogy Schwarzenberg e levél eredménytelensége után küldte Hübnert Windisch-Grätzhez, hiszen Hübner emlékiratából kiderül, hogy őt éppen február 23-án bízta meg Schwarzenberg azzal, hogy utazzon Windisch-Grätzhez. 54 L. erre 1849. febr. 26-án, Gyöngyösön írott levelét Schwarzenberghez: Andics E.: A nagybirtokos arisztokrácia i. m. II. k. 534-535. 55 Alexander Graf Hübner. Ein Jahr meines Lebens 1848-1849. Leipzig 1891. 344-353. A küldetésre 1. még Helfert, J. A.: Der ungarische Winterfeldzug i. m. III. 162-167. Rudolf Kiszling tévesen február 27-én éjfélre teszi érkezését, holott Gyöngyösről képtelenség lett volna egy nap alatt Bécsbe érkeznie. Kiszling, R.: Fürst Felix zu Schwarzenberg i. m. 69. 56 Die Protokolle des österreichischen Ministerrates i. m. 148. L. még Anton Prokesch-Osten gróf levelét feleségéhez, Olmütz 1849. március 3^1-5.: Aus den Briefen des Grafen Prokesch von Osten k. u. k. österr. Botschafters und Feldzeumeisters (1849-1855). Wien 1896. 4-7. 57 A bécsi közzétételre 1. Wolfgang Gasser: Erlebte Revolution 1848/49. Das Wiener Tagebuch des jüdischen Journalisten Benjamin Kewall. Unter Mitarbeit von Gottfried Glaßner. (Quelleneditionen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 3.) Wien-München 2010. 340-341. L. még Anton Prokesch-Osten levelét feleségéhez, Bécs, 1849. márc. 7. „Heute wird die Verfassung hier verkündet." Aus den Briefen des Grafen Prokesch i. m. 8. Apponyi György 1849. március 8-án Bécsből írott levelében „mai manifesztumról" szól. Szőgyény Marich László emlékiratai i. m. II. 197-199.
