Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Poór János: Egy abbahagyott vita. A magyar jakobinusokról V/1057
1112 POÓR JÁNOS lást illeti, H. Balázs határozottan állást foglal a Kecskeméti Károly által határozottan felvetett (egyébként, láttuk, már Horváth Mihálynál is felmerült), de nyitva hagyott kérdésben. Jelesül: a per és a megtorlás vajon nem a bécsi udvar kicsinyes politikai játszmája volt-e?164 H. Balázs szerint igen. A Martinovics által megnevezett nemesek közül a legtöbbet bíróság előtt még csak meg sem vádoltak, nemhogy elítéltek volna. Az évszázadok óta rebellisként ismert mágnás és nemes családok titkáraik és udvarmestereik letartóztatása, esetenként kivégzése révén bűnhődtek. A nemes Kazinczy Ferenc a ritka kivételek egyike. H. Balázs idéz egy ágenst, aki szerint volt ok félelemre („a titkárokat letartóztatták, lehet, hogy principálisaik is sorra kerülnek"), de az ágens tévedett. Semmi ilyesmi nem történt, jóllehet elbocsátásokra sor került és feloszlatták az utolsó páholyokat is. (A nemesség tehát megúszta.) Azután a reformerek hamarosan megjelentek József nádor környezetében - így H. Balázs Éva.16 5 Külön fejezetben — és munkája több más helyén is — foglalkozott a jakobinusokkal Csáky Móric a felvilágosodástól a liberalizmusig zajló folyamatokat áttekintő könyvében.16 6 Figyelme középpontjában a reform- és alkotmánytervek állnak, kiemelten Hajnóczy és Martinovics írásai. Alapvetően Benda iratkiadásira támaszkodik, de többször idézi Szilágyi Dénest is. Anélkül, hogy a Benda-Szilágyi vitában állást foglalna, véleménye Bendáéhoz áll közelebb. Szerinte az 1790/91. évi nemesi reformerekhez képest a forradalmi szellem iránt elkötelezettjakobinusok nagyszámú szimpatizánsukkal együtt a magyar társadalmat alapjaiban meg akarták változtatni. Másrészt vélekedése nagyban egyezik H. Balázs Éva fent jelzett álláspontjával is. 0 is óvott attól, hogy a magyar jakobinusokat a francia jakobinusokhoz hasonlítsuk. A magyar jakobinusok elképzelései szerinte inkább a nemesi reformelképzelésekkel érintkeznek, olyannyira, hogy időnként nehéz is megvonni a határt a kettő között. A jakobinusok többsége a köznemességből rekrutálódott, bár a nemesi reformpárttól eltérően, sok képviselőjük elszegényedett családból származott, vagy maga is anyagi nehézségekkel küzdött, és már csak ezért is radikálisabb nézeteket vallott. A nemesi reformtábor és a jakobinusok fenti egymásba fonódása az oka Csáky szerint annak, hogy a mozgalom elfojtása és a jakobinusnak tekintett személyek üldözése a legkevésbé sem jelentette azt, hogy eltűntek volna azok a politikai és társadalmi alapeszmék, amelyek éppen e két tábort összekötötték.16 7 Boreczky Beatrix, a Magyar jakobinusok című könyv szerzője később — az Elek Judit filmjéről16 8 írt ismertetésében — is (1982) kifejti az általa korábban is képviselt (Benda koncepciójába illeszkedő) alaptételeket. Martinovics — olvassuk — nem élt a magyarországi mozgalomban, a nemzeti érzés szellemétől 164 Sem Kecskeméti Károly, sem H. Balázs Eva nem használja a politikai játszma kifejezést, de egyértelmű, hogy erről van szó. 165 H. Balázs, É.: Freimaurer i.m. 137. 166 Moritz Csáky: Von der Aufklärung zum Liberalismus. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 1981. 74-80. 167 Csáky, M.: Von der Aufklärung i.m. 74-75. 168 Amelynek a forgatókönyve (Benda Kálmán segítségével válogatott és szerkesztett dokumentumokkal együtt) megjelent. Benda Kálmán - Elek Judit: Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében. Bp. Magvető Könyvkiadó, 1983.
