Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Poór János: Egy abbahagyott vita. A magyar jakobinusokról V/1057
1100 POÓR JÁNOS Jóllehet a Martinovics-összeesküvés Magyarországon különösen drámai következményekkel járt, eredetét tekintve inkább az osztrák, mint a magyar történelem része. Továbbá: nem a magyarországi szabadságmozgalmak előjátéka, hanem az ausztriai felvilágosult abszolutizmus lecsengése. Mint Szilágyi fent említett munkáiban, itt is azt olvassuk, hogy Martinovics forradalmi titkos társaságai egy lipóti terv torz kinövései, hogy a Martinovicsnak tulajdonított munkálatokban a lipóti tervezetek rajzolódnak ki, hogy Lipót császár halála előtt közvetlenül is határozottan fáradozott Magyarország alkotmányos átalakításának előmozdításán. A Mária Terézia alatt elindult, II. József alatt viharosan felgyorsult reformpolitika II. Lipót alatt beteljesülése felé tartott. Még II. Ferenc uralkodásának a kezdetén is kitapintható felvilágosult elődeinek sokrétű hatása. A filozófiai abszolutizmus — Szilágyi ezt a különös fogalmat használja — az ausztriai és a magyarországi jakobinusok ellen hozott intézkedések idején ért véget. A Martinovics-összeesküvés a bécsi mozgalommal együtt volt az a határpont, amely a monarchiában a felvilágosult abszolutizmusból a ferenci rendszerbe vezetett át.12 1 Mint a bevezetés téziseiből kiderül, Szilágyi Dénes Lipót-képe egészen más, mint Bendáé (és általában a jakobinizmust taglaló/érintő szerzőké). Alapvetően pozitív. A közhittel ellentétben — olvassuk — II. Lipót a józsefi titkosrendőri módszerek ellensége volt, és 1791-ben, Johann Pergen rendőrfőnök távozása után nem is nevezett ki utódot a helyére, miáltal a József-féle titkos rendőrminisztérium megszűnt (a józsefi minta alapján, újra Pergennel az élén csak Ferenc szervezte újjá 1793 elején). Lipót téves megítéléséhez hozzájárult, hogy 1790 tavaszán egy személyesen neki alárendelt titkosszolgálatot szervezett. Vezetője Franz Gotthardi, korábbi pesti rendőrfőnök, akinek a hivatala a Hofburgban Lipót termei alatt működött. A magán titkosszolgálat megítélése negatív, és el van túlozva. Feladata főleg hírszerzés és a közvélemény befolyásolása volt.122 Szilágyi nem kárhoztatja az uralkodót a magyar történetírásban általában elítélt politikája miatt, amelyet 1790-ben titkos munkatársai révén Magyarországon folytatott. Szilágyi szerint II. József a rendeleteit csak taktikai okokból vonta vissza, hogy a magyar rendeket megnyugtassa. A megnyugtatás nem sikerült, és halálával fellobbantak a nemzeti ellenállás lángjai. Olyannyira, hogy 1790. március 12-én, Bécsbe érkezésekor, Lipót forradalmi helyzettel találta szembe magát. Az ellenállási mozgalom fő ereje Magyarországon a kis- és a középnemesség volt, az Osztrák Házzal szembeni felbuzdulás koordináló szerveinek pedig a megyei közgyűlések és a szabadkőműves páholyülések számítottak.12 3 Ebben a számára és a monarchia számára is veszélyes helyzetben hozta működésbe Lipót titkos propagandagépezetét. 1790 nyarán megíratta Leopold Alois Hoffmannal a Babel és a Ninive című, polgárokat és parasztokat lázító röpiratokat. Augusztusban Hoffmann az uralkodónak szóló folyamodvány aláírására vett rá 121 Denis Silagi: Jakobiner in der Habsburger-Monarchie. Ein Beitrag zur Geschichte des aufgeklärten Absolutismus in Österreich. Wien-München, Verlag Herold, 1962. 7-9. 122 Silagi, D.\ Jakobiner i.m. 52-55. 123 Silagi, D-. Jakobiner i.m. 87.
