Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - Lengyel Tünde - Várkonyi Gábor: Báthory Erzsébet. Egy asszony élete (Ism.: Horváth Adrien) IV/1033

TÖRTÉNETI IRODALOM 1033 épültek a könyvkereskedelem hálózatai, a 16. században feltűnt az ún. nagyon ismert szerző alakja, megindultak a nyomtatott írásokon keresztüli politikai csatározások. A világ elsőszámú könyves városa Velence lett. A könyvekből eltűntek a kéziratot utánzó elemek, megjelentek a lap-és oldalszámozások, a különböző osztályozási rendszerek és a mutatók. A szerző felhívja az olvasó figyelmét, hogy a külső mellett a szövegek tartalma is megváltozott. Amíg a középkorban szinte kizárólag vallásos témájú szövegek léteztek, az írásosság elterjedése, majd a nyomtatás feltalálása után egyre több világi témájú, köznyelven írt munkával találkozhatunk, azaz az új médium egyfajta nyilvánosságot is teremtett. A vezető szerep a szépirodalmi munkáké lett, de egyes nyomtatványok például kifejezetten polemikus céllal születtek, elterjedtek a karikatúrák és a röpiratok. Az anyanyelven írt munkák jelentős mértékben hozzájárultak a nemzeti tudat felébredéséhez, kialakulásához is. Az információ időben és térben egyre gyorsabban terjedt, és az arra illetékesek képtelennek bizonyultak meggátolni az információ áramlását. Ekkor születtek meg az első szabályozások, az előzetes és utólag cenzúra fogalma és gyakorlata. X. Leó pápa az ötödik lateráni zsinaton (1515) az összes keresztény európai ország számára előírta, hogy a kiadásra váró könyveket az egyháznak kell ellenőriznie, 1542-ben megjelent az első index a Sorbonne-on. A reformáció térhódítása után kiépült a világi hatalom által gyakorolt cenzúra is, 1531-ben Franciaországban a párizsi parlament bevezette a könyvkereskedőknél tartott házkutatás intézményét is. A szerző könyvében jól érzékelteti a nyomtatás széles körű elterjedésének következményeit, és rávilágít arra, hogy Gutenberg találmánya után nem sokkal a „média" minden korábbinál jobban politizálódik. „A demokráciára rövidesen úgy tekintenek majd, mint a legszélesebb néprétegek közéletben való részvételének olyan lehetőségére, amely a médián alapszik. " (294.). Barbier a nyomtatást tulajdonképpen egy több évszázados folyamat csúcspontjának tekinti, amely az addig megrögzült középkori olvasási szokásokat teljes mértékben átformálja. Új megvilágításba kerül a szövegek ellenőrzésének és terjesztésének szabadsága, és az innováció hamarosan olyan „válságot" idéz elő, amelyben a közösség már nem tud mit kezdeni a hirtelen megnövekedett, gyors áramlású információval. Ám végezetül egy dologra ismét felhívja a szerző a figyelmet. A nyomdászat térhódítása létrehozta azt a „nemzetek feletti" Európát, amely megteremtette a művelt emberek, tudósok világát, valamint a nyomtatott könyv új médiuma — a nemzeti nyelvű írások révén — nagyban hozzájárult a nemzeti kötelékek megerősödéséhez. (296.). Frédéric Barbier könyve elengedhetetlen olvasmány mindazok számára, akik a média mai szerepének összefüggései, annak kialakulásának és térhódításának története, illetve a sajtó időbeli változásai iránt érdeklődnek. Bartucz Mariann Lengyel Tünde - Várkonyi Gábor BÁTHORY ERZSÉBET Egy asszony élete General Press Kiadó, Bp. 2010. 397 o. Nagy munkát vállal az magára, aki a 16-17. században élt nők életével, körülményeivel foglalkozik — adott esetben Báthory Erzsébetével —, méghozzá azon megfontolásból, hogy minél szélesebb olvasóközönségnek eljuttassa a téma kínálta érdekességeket. De kell, mert igény van rá, ezt bizonyítja, hogy a 2010. évi ünnepi könyvhét alkalmából napvilágot látott a General Press Kiadó gondozásában egy újabb könyv, amely segítségével ismereteinket mind a kora újkori arisztokrata nőről, mind Báthory Erzsébetről színesíthetjük. Mind Lengyel Tünde, mind Várkonyi Gábor a korszak kutatásának elismert szaktörténészei, akik ezúttal a tárgyilagos, hűvös fejtegetések helyett új módon nyúltak a közismeretnek örvendő történethez, ráadásul ennek az új hangvételnek megfelelően próbáltak egyfajta körképet adni tágabb értelemben magáról a korról. Ezt a címadás is előrevetíti, ahogy a könyv szerkezetét is: Báthory Erzsébet: Egy asszony élete. Míg magával a névvel és a hozzá kapcsolható pejoratív tartalommal szükségszerűen eleget tesznek a figyelemfelkeltésnek, úgy az általánosságba átmenő, határozatlan névelővel kezdett alcím magában hordja az általános kitekintésre való lehetőséget.