Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában IV/997
A FEJEDELMI TANÁCS BETHLEN GÁBOR KORÁBAN 1003 jól átgondolt politikai érdekektől vezetve visszasegítette egykori ellenfeleit a hatalomba. 1613 őszén Bethlen Gábornak szüksége volt a Magyarországra menekült katolikus főurak támogatására, hiszen az erdélyi politikusok közül egyedül ők élvezték a Habsburg-udvar bizalmát. II. Mátyás császár és király ellenségesen fogadta a töröktől támogatott Bethlen fejedelmi törekvéseit, sőt ismét felvetődött a fegyveres beavatkozás gondolata. Bethlen felmérte, hogy ha el akarja fogadtatni magát a Habsburg-udvarral, célszerű megnyernie a bécsi udvar által anyagilag támogatott, de korábbi életszínvonalukhoz mérten Magyarországon igen méltatlan és szegényes körülmények között élő, emigráns katolikus főurakat. Az egyezség gyorsan megszületett: Bethlen teljes amnesztiát ad a száműzötteknek, lehetőséget teremt elkobzott jószágaik, ingó vagyonuk visszaadatására és visszaszerzésére, valamint kárpótolja őket egyéb veszteségeikért is. Cserébe Kendyék segítik Bethlen elfogadtatását a Habsburg-udvarban és a királysági közvélemény előtt.2 9 Kornis Zsigmond, Sarmasághy Zsigmond és az időközben elhunyt Sennyey Pongrác helyére lépő fia, Sennyey Sándor 1613 októbere és 1614 februárja között hatalmas propagandamunkát fejtettek ki Bethlen érdekében. Arról próbálták meggyőzni a bécsi udvart, hogy Bethlen — oszmánok által támogatott trónfoglalása ellenére — nem teszi törökké Erdélyt, sőt egyedül ő mentheti meg. Mint Kornis írta II. Mátyás erdélyi szakértőjének, a szatmári főkapitány (1609-1618) Dóczy Andrásnak: „Soha [...] erdélyi fejedelemhez jobb szívvel török császár nem volt, mint ez a mostani. Urunkhoz, ő Nagyságához igen nagy hitben vagyon; igen nagy dolgot vihet véghez ő Nagysága, ha akarja."3 0 A két fél tehát politikai kompromisszumot kötött, amely az akkori helyzet szerint hosszabb távon egyaránt torkolhatott tartós együttműködésbe vagy újabb konfrontációba. Bethlen már megválasztása előtt felvette a kapcsolatot a magyarországi emigráns csoport egyes tagjaival, és éppen az ő részéről hangzott el a teljes politikai rehabilitáció ajánlata. Pontosan tudta tehát, hogy volt ellenfelei akár potenciális szövetségesként, akár potenciális ellenfélként, de benne lesznek majd az újraformált fejedelmi tanácsban. Ha megnézzük a számadatokat, akkor azt látjuk, hogy a visszafogadott főurak, illetve a Báthory Gábortól hátramaradt tanácsosok — egy hely kivételével — már ki is töltötték a fejedelmi tanács szokásos létszámkeretét. Előéletüket tekintve pedig, éppen azok a politikusok kerültek így a testületbe, akik az előző fejedelem uralmának két ellentétes korszakát fémjelezték. Ez már önmagában is számos problémát rejtett. Bethlen számára pedig azért is volt hosszabb távon elfogadhatatlan, mert egy ilyen összetételű tanácsban nem rendelkezett biztos támogatottság-29 Sennyey Pongrác levele Dóczy Andrásnak. Szatmár, 1613. január 4.: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára, Budapest la továbbiakban MTAKKI; Veress Endre-gyűjtemény, Sennyey család levéltára. Ms 426. fol. 500-501.; Bethlen Gábor Kornis Zsigmondnak, Kolozsvár, 1613. október 17.: MTAKK Veress Endre-gyűjtemény, Kornis család levéltára. Ms 425/2. fol. 901-903. 30 Kornis Zsigmond Dóczy Andráshoz, Szeben, 1613. december 14.: MTAKK Kornis lvt. Ms 425/2. fol. 913-915. Kornisnak és társainak Bethlen mellett kifejtett propagandamunkáját részletesen ismertette T. Orgona Angelika korábban már idézett PhD-disszertációjában.
