Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje
972 KIRÁLY PÉTER Nádasdy familiáris, Megyery Zsigmond, egy később még tárgyalandó levelében név nélkül ugyancsak utalt. A források alapján tudunk tehát az együttes vezetőjéről, továbbá egy ismeretlen nevű orgonistáról, valamint egy bizonyos Gabrieli,9 illetve Hans Christoph személyében két musicusnak tituláltról, tovább Heimburger stortistáról (vagyis fagottosról) és nem utolsósorban Reichard Pffeil viola da gamba játékosról,10 aki 1628-ban még Nádasdy apósánál, Esterházy Miklós nádornál szolgált.1 1 A rendelkezésre álló forrásokban egy énekes, (férfi) altista is szerepel, ismét csak névtelenül.1 2 1644-1645 táján tehát összesen hét zenészről szólnak dokumentumaink, akikhez talán még hozzászámítható a következő őszön Pffeil társaságában név nélkül említett másik fiolista, vagyis viola da gamba játékos. Mindezeken tűi — az ekkor éppen hiányzó forrásadatok ellenére is — kétségtelen, hogy Nádasdy Ferenc ez idő tájt éppúgy, mint a későbbi években, folyamatosan rendelkezett egynéhány trombitással, hiszen a korabeli főúri udvartartás nem lehetett meg nélkülük. A trombitások számát későbbi adatok alapján legkevesebb 2-3 főre tehetjük. Ismerjük-e Nádasdy minden zenészét, vagyis 1644-ben hét-nyolc hangszeres/vokális zenészből és egynéhány (talán két-három) trombitásból állt-e a rendelkezésre álló zenészegyüttes, vagy pedig voltak-e még olyanok, akikről ma nem tudunk, mindez jelenleg kérdéses. A kétely pedig már csak azért is megalapozott, mert nyilvánvaló, Nádasdy udvarában is lehettek olyanok, akiknek egyéb feladataik mellett zenészként is szolgálniuk kellett. Számos korabeli külföldi és magyarországi dokumentum tanúsítja, hogy egy főúri vagy fejedelmi udvartartás tagjai közül nem csak azok zenéltek, akiket a számadások és hasonló források zenészként megneveznek. A kettős vagy többszörös munkakörben való alkalmazás a jelek szerint Európa-szerte általános volt - elsősorban a kisebb és közepes nagyságú udvartartásokatjellemezte, de még nagyobb fejedelmi vagy uralkodói udvarok esetében is előfordult. A kettős foglalkoztatottság a magyarországi főúraknái is nyomon követhető.1 3 Nyilvánvaló, hogy egykor jóval több lakáj-muzsikus létezett nálunk is, mint az a néhány, akikről jelenleg tudomásunk van, hiszen jószerivel csak a véletlen segít abban, hogy rábukkanjunk az udvari zeneélet ezen szá-9 MOL E 185, Számadások és vegyes anyag: 1644. október 1.: „Dem Gabrieli Musico fl. 6,- " 10 Uo, 1644. október 1.: „dem Reichard geb[en] 19,50"; Reichardot Megyery Zsigmond is említi Nádasdy Ferenchez írott egyik levelében, 1645. szeptember 9-én, Draspurk (= Darufalva, ma Drassburg Ausztria): „Az musicasoknak keteit io uala nam [jónak vélném?], az Fiolistat es Raichardot der maßgeben[d], ha iglenekis [igénylennék is ?] chak, N[agysá]god eleiben menek ket ora taiban." MOL E 185, Missiles. 11 MOL P 108, Családi levéltárak, Esterházy család hercegi ágának levéltára, Repositorium 63. Fasc. D. Conventiók Nr. 428.: „Reihard Pffeil Violista" konvenciója. A nádori udvarban való alkalmazás ténye már régóta ismert. Hárich János: Esterházy Miklós nádor udvari zenekara. Muzsika 1. (1929: 8-9. sz.) 55. Hárich azonban tévesen „brácsás"-nak nevezi a muzsikust. A hibás meghatározás későbbi munkákba is átkerült. 12 MOL E 185, 30 t. Számadások és vegyes anyag. 13 A külföldi és magyarországi szórványadatok révén jól követhető kettős foglalkoztatottság gyakorlatát, amelynek alaposabb vizsgálata még várat magára, röviden érinti: Király P. \ A magyarországi főnemesség 17. századi zeneélete i. m. 438, vö. még: Rennerné Várhidi Klára: Az Esterházy grófok pozsonyi udvarának zenei élete a 18. században. Kapcsolat Vivaldival. Magyar Zene 40. (2002: 4. sz.) 461.
