Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje

NÁDASDY III. FERENC REZIDENCIÁLIS ZENÉJE 971 A Nádasdy-udvartartás részben fennmaradt, 1644-ből való elszámolásai7 azt mutatják, hogy az akkor frissiben nősült 21 éves főúr már valamiféle állan­dó zenészegyüttessel rendelkezett. 1644. augusztus 9. 1644. augusztus 9.: 1644. október 7.: 1644. december 1.: „dem Stortisten Johannes Heimburg[er] an Seiner besoldung geb[enl fi. 10, -"; október 1.: „Dem Stortisten Johan Heimburger an Seiner convention il. 6,-" „dem Muntzio an seiner besoldung -,75" október 15.: ,,H[err] Muntzio Capellen meister an seiner besoldung geb[en] 1,50"; „Dem Organisten an Seiner besoldung fl. 3,-"; „Dem Altisten an Seiner besoldung fl. 5, -"; ,,H[errn] Hans Christoph Musico an Seiner besoldung geb[en] fl. 8,-" „Dem Neuen Capellen Meister Nicoiao Victori auf seine convention auß befelch Ijr G[ndald[en] geb[en] fl. 50, - Eod[em] alß Er auf Wien geschickt worden ihme Zehrung geb[en] fl. 5, - " A fenti számadásrészletek terminológiája, a Besoldung, illetve Convention kifejezé­sek kétségtelenné teszik, hogy ezek a zenészek nem tekinthetők holmi alkalmi­lag muzsikáló vándorzenészeknek — noha korábbi zene- és művelődéstörté­net-írásunk szívesen látott a főúri zenészekben ilyeneket —, hanem e kifejezé­sek szerint Nádasdy egyértelműen határozott időre fogadta fel őket. A korabeli gyakorlat ismeretében feltehető, hogy legalább egy esztendőre. Ráadásul a for­rásban említett Muntzio Capellen meister titulusa mindenképpen valamiféle szervezett együttesre utal, az pedig, hogy 1644 végén Nicolaus Victori/Victoriót a számadások „új' Capellen meister-nek nevezik,8 tisztázza: a Capellen meister a Nádasdy-udvarban akkortájt betöltött tényleges együttes-irányítói feladat­kört jelölt. A „Capel master"-re 1645 elején a Sopron vármegyei nemes és meritumok máskor is rendszeresen készültek. Csak egynéhány udvari alkalmazott (köztük zenészek) konvenciójával rendelkezünk, a konfiskált Nádasdy-levéltárról készült feljegyzésekből ugyanakkor tudjuk, hogy akkor a levéltárban egy csoportba elkülönítve őrizték a konvenciókat (konvenciós köny­veket?), vagyis ezekből ugyancsak lényegesen több létezett valaha. Mindezek a szórványos ismeretek együttesen a korabeli szokásoknak megfelelő - sőt talán azt meg is haladó - rendszeres és alapos könyvviteli gyakorlatot tanúsítanak Nádasdynál. Tudott, hogy Batthyány I. Ádám 1650 őszén a családi levéltár rendezésérére Litomericzy László ferences szerzetest kérte föl, aki akkoriban Ná­dasdy Ferencnél is hasonló munkát végzett. Koltai András: Batthyány Ádám és udvara 1625-1659. Doktori disszertáció ELTE BTK. Kézirat. Bp. 1999. 88. 7 MOL E 185, 30 t. Számadások és vegyes anyag. 8 L. a 7. jegyzetet. A zenész nevét Király P: A magyarországi főnemesség 17. századi zeneélete i. m. hibás „Vitori" alakban adja meg.; Nicolaus Victori feltehetőleg azonos az 1632 áprilisában a bé­csi St. Michael templom orgonistájaként adatolt Nicolao Victorióval. L. Karl Schütz: Musikpflege an Sankt Michael in Wien, (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-Historische Klasse, Sitzungsberichte 369.; Veröffentlichungen der Kommission für Musikforschung 20.) Wien 1980. 25., 111., 136. Amennyiben a Nádasdy-muzsikus azonosítása a bécsi zenésszel helytálló, úgy téves Schütz következtetése (uo. 111.), mi szerint Victorio 1632-ben meghalt volna. A 136. oldalon idézett, a St. Michael rendes orgonistájának halálával kapcsolatos név nélküli bejegyzés ilyenképpen másvalakire vonatkozhat.

Next

/
Thumbnails
Contents