Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kiss Erika: Nádasdy Ferenc tárházai és kincsei
936 KISS ERIKA 1650-ben ez utóbbi helyiség már nem szerepel, a tárház pitvara viszont ugyanolyan, mint a két korábbi inventáriumban; az 1650 után meginduló nagyarányú építkezések valószínűleg nem érintették ezt a helyiséget. Ez utóbbi során jött létre a várkastély zárt, ötszög alakú tömbje, a régi és új szárnyak szintjeinek egységesítése, a keleti torony és a kastély építészeti összekapcsolása, a díszterem kialakítása és ekkor készülhetett el a tárháznak helyet adó új épület is.9 1669-ben, a Nádasdy Ferenc jelenlétében és felügyeletével végbement nagy inventáláskor újra számba vették a vár részeit. A palota épülettömbjében már csak egy „Regj tarhaz"-at említenek, amely a „Kiss Kapolna" közelében helyezkedett el. Mivel ez volt az elhagyott, kiürített tárház, valószínűleg megegyezik a közel húsz évvel korábbi inventárium felső (tudniillik emeleti) tárházával. Az 1669. évi várinventáriumban a korábbi felső tárház már mint „Régy Tarhaz" szerepel, immár „tartalmát" is összeírják, hiszen ez a helyiség már csak egy raktár volt, nem pedig az úr személyes felügyelete alá tartozó kincstár.1 0 Ez alkalommal a „régiporkoláb Hazaban" — ekkor a fegyvertárban — talált holmik után, az „Uy Epületnel Kiss Kapolna Mellett Léveő elseő Haz"-at megelőzően szerepel." Ebből a forrásból tudhatjuk meg, hogy két — vasas táblákkal ellátott — ablaka és egy vasalt ajtaja volta helyiségnek. Töredék holmik mellett egy levelekkel teli kis ládát és egy „falban leueő Almariumban" 11 ón tálat említ az összeírás. Figyelemreméltó azonban, hogy volt itt nyolc „Ramaban foglhlalt Öregh kép". Ezek valószínűleg a tárház eredeti berendezéséhez tartoztak, és nem ide berakott lomként tárolták itt őket. Nádasdy Ferenc 1669-ben vagy 1669-re ezt az örökölt, régi tárházat egy újjal váltotta föl. Ennek tartalmát a várbeli berendezés teljes leltári felvételével összefüggésben írták össze és a várkastély helyiségeinek felsorolása után tüntették fel.1 2 Az ötszögű épületen kívül elhelyezkedő tárház pontos „hollétéről" egy, a konílskálással kapcsolatos forrásból értesülhetünk.1 3 Az 1670 szeptemberében keletkezett iratban olvashatók alapján a sárvári új tárház a lakóépület falain kívül, a keleti és déli bástyák között álló „hosszú" épület emeletén helyezkedett el, amelynek földszintjén élelmiszerraktár, magtár volt, a közelében pedig a barmok vontatta szárazmalom állt. Ugyanebben a forrásban említik a Nádasdy által felépíttetni tervezett új kápolnát és az ehhez felhalmozott építési anyagokat is. Nádasdy Ferenc tehát egy különálló épületet emeltetett tárháza számára: egészen különleges elképzelés és lépés, amely a tárházról, mint intézményről való gondolkodás nagyon kimunkált, tudatos voltát mutatja. Magyarországi párhuzamát a 17. századból egyelőre nem ismerjük. Az épület látható 9 Tóth M.: A sárvári vár építéstörténete i. m. 193-281. 10 Eedelly Laszlo Saruari Vice Porkoláb Kézéhez assignaltatot. 1669. május 12.: MOL E 185. 11 Tóth M.: A sárvári vár építéstörténete i. m. 203.: 9/VII. periódus: A poligonális szentélyű kápolna mellett álló, az egész épületszárny mélységét átfogó helyiség, amelyet egykor fal osztott ketté. 12 Saruari Varnak Inuentariumya (Dömölkij András fö Porkoláb Uramnak kezéhez adatott dolgoknak Conscriptioia). 1669. május 12.: MOL E 185. 13 MOL E 156 UetC Fasc. 68. Nr. 45. A forrásból idéz: Sinkouics István: Sárvár társadalmi, politikai és hadtörténete. In: Sárvár monográfiája. Szerk. Horváth Ferenc. Szombathely 1978. 341-419., itt 351.; Kiss Erika: „...so nicht zu aestimirn". Nádasdy Ferenc sárvári tárházának rekonstrukciója. Kézirat. Bp. 2010. (Megjelenés alatt)
