Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kiss Erika: Nádasdy Ferenc tárházai és kincsei
NÁDASDY FERENC TÁRHÁZAI ÉS KINCSEI 937 Matthias Greischernek az 1680-as években készített két metszetén, amelyek két különböző nézetből: kelet és nyugat felől ábrázolják a sárvári várat."1 Mindkét nézeten jól kivehető a várkastély mögött elhelyezkedő két épület: egy emeletes, nyeregtetős „hosszú" és egy négyzet alapú, centrális építmény, utóbbi a szárazmalom tömbje. Az épületnek a keleti és a déli bástya közötti elhelyezkedése is megegyezik az 1670. évi forrásban olvashatóval.1 5 A szerencsés forrásadottságok révén még közelebb juthatunk a tárház rekonstrukciójához. Az 1669. évi magyar nyelvű összeírást szűk egy éven belül két latin nyelvű inventárium követte, amelyek a vagyon 1670. szeptemberi lefoglalásakor készültek.1 " A két utóbbi irat egy időben keletkezett, két különböző kéz munkája, eltérő ortográflával, rövidítésekkel. Az összeírok minden bizonnyal ismerték a korábbi, magyar nyelvű leltárt is: megtartották a szekrények és a bennük lévő holmik sorrendjét és sorszámozását is. Csak a terem leírásában tértek el a korábbi, Nádasdy személyes jelenlétében felvett inventáriumtól. További fontos adaléka a latin forrásoknak, hogy több helyen is közölnek irányt a termen belül elhelyezkedő tárgyakkal kapcsolatosan, illetve több esetben is feltüntetik az egyes berendezési tárgyak méretét. A sárvári tárház az 1670-ben „y/'"-nak nevezett hosszú épület emeletén, egyetlen helyiségből állt. Bejárata valószínűleg az egyik rövidebb oldalon nyílt, ablakai csak a hosszanti fal(ak)on voltak. Nem említik fűtését, mert valószínűleg nem is volt, az általános gyakorlatnak megfelelően.1 7 A hosszú terem falai előtt 32 almárium, szekrény állt, bennük Nádasdy Ferenc kincsei. Az almáriumok alsó részében fiók(ok), fölül pedig ajtós, polcos rakodótér volt. Azt nem tudjuk, hogy vajon ezek a szekrények önálló korpuszok vagy a falba épített bútorok voltak, mint ahogyan arról sem szólnak a források, hogy egységes kialakításúak voltak-e.1 8 A terem közepén 1669-ben még több láda volt, később ezek közül már csak egyben említettek holmikat. Valószínűleg a tárház „költöztetéséhez" használták őket, de nem egyszerűen (mai szóhasználattal) „göngyölegek" voltak, ugyanis később is a tárházban maradtak. Kérdés, vajon ugyanazok a ládák voltak-e, amelyekben egykor a „régi" tárházban tárolták a holmikat? Ott ugyanis csak két almáriumot jegyeztek fel, az egyiket a 11 ón tállal, a másikat, egy négyfiókos „öregh" darabot üresen, hiányosan. Valószínűbb azonban, 14 Papír, rézmetszet: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest (a továbbiakban MNM); Történelmi Képcsarnok ltsz. T 4622, 55.1276. 15 A bástyák irányának megjelölésének alapja ugyanaz a MOL E 156 UetC Fasc. 68. Nr. 45 jelzetű összeírásban, mint az 1669-ban készült várleltárban. Vö. Sárvári Varnak lnuentariumya (Dömölkij András fö Porkoláb Uramnak kezéhez adatott dolgoknak conscriptioia.) 1669. május 12.: MOL E 185. 16 Inventárium, seu Conscriptio Clenodiorum Aurearumq(ue) et Argentearum, ac aliarum reru(m) mobiliu(m) in Órario Sárváriensj repertarum. 1670. szeptember 18.: ÖStA AVA FHKA HKA Kontrakte und Reverse; Inventárium seu Conscriptio clenodiorum. 1670. szeptember 18.: MOL UetC Fasc. 78. Nr. 16. 17 Greischer metszetén kéményt is látunk a tárházi épületen. A tűzveszély miatt azonban nem valószínű, hogy fűtötték a tárházat. 18 Hasonlóan Esterházy Pál 1690-ben létrehozott, ma is álló fraknói kincstárához. Fraknón a falhoz épített, egységes frontú, de eltérő mélységű, belső kialakítású számozott szekrényekben őrzik a tárgyakat.
