Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések
930 BUZÁSI ENIK.Ö sehol említve. Amivel kapcsolatban szívesen mondanám Nádasdy „mentségére", hogy a Kunstkammer-jegyzékek nem tőle magától valók, ha az általa 1669-ben összeállított leltár idevonatkozó része erre okot adna. Ha képeinek fent körvonalazott gyűjteménye vagy annak jelentősebb része nem így szerepelne benne: „Az falokan vagion Ittem Kűlőmbkűlőmbféle Vászon Kéépek, eöregh No. 23, Ittem Mas képek ugian á Falokan, melliek megh nem szamlaltattak."11 1 Sokatmondó bejegyzés, aminek értékelése több irányba is vihet. Az egyik, hogy e festmények (vagy nagyobb részük) kópia volt, ami oka lehetett annak, hogy Nádasdy nem fordított különösebb figyelmet rájuk. Ha a kor másolatokat illető megengedőbb szemléletére gondolunk, így például arra, hogy Gundaker von Liechtenstein herceg az 1640-1650-es években foglalkoztatott (udvari) festőitől a gyűjteménye számára többnyire általa meghatározott művek másolatait rendelte meg, és az erről fennmaradt levelezés arról szól, hogy az elkészült kép mennyire volt pontos és hű az eredetihez képest,17 8 akkor ez a lehetőség az udvari festőt alkalmazó Nádasdy esetében sem zárható ki. Mi több, beleillik a Kunstkammerének képeivel kapcsolatos másik feltevésbe is. Már korábban szó volt arról, hogy a pottendorfí termekben és szobákban elhelyezett művekről tudottak nem éppen arra utalnak, hogy Nádasdy a festményekből „galéria-minőséget" rendelt, illetve gyűjtött volna; lehetséges, hogy Kunstkammeré nek képeivel kapcsolatban is hasonló elképzelés vezette, és magasabb igényről itt sem beszélhetünk. Egy Kunstkammer gyűjteményi teljességéhez a festmények nagyon is hozzátartoztak — ezt a Kunst- und Raritätenkabinetek ismert ábrázolásai mellett179 a topográfiailag és korban is legközelebbi példa, Lipót Vilmos főhercegnek a bécsi Stallburghan felállított Kunstkammere is jól példázza180 —, az ily módon létrehozott gyűjteményi összképet, mint végeredményt pedig a képek kvalitás-szintje vagy festőjük személye nem befolyásolta. Hogy Nádasdy Kunstkammeré nek darabjai esetleg csak a gyűjtemény karakterének kialakításában, a típusának megfelelő összkép megalkotásában játszottak szerepet és művészi értékük másodlagos volt, azt a Huebhausheli összeírásban feltüntetett becsértékek is igazolni látszanak; már ha hihetünk — ismerve az ötvösművek ugyanitt erősen visszaszorított árait18 1 — a hivatalos értékelők több szempontból is befolyásolt objektivitásának. Mindenesetre annak, a csaknem egykorú, 1669-ből való képjegyzéknek az árai, amelyek bécsi műkereskedők kínálatában 177 L. a 10. jegyzetben hivatkozott forrást, fol. 223r. 178 Winkelbauer, T.: Fürst und Fürstendiener i. m. 428-430., 435-436. 179 L. ifj. Frans Francken II., Kunstkammer, 1618/19, (Das Flämische Stilleben 1550-1680. Hrsg. Wilfried Seipel. Ausstellungskatalog, KHM Wien 2002. Kat. Nr. 25., Stephan Brakensiek katalógus-szócikke.); IQ. Frans Francken II., Kunst- und Raritätenkabinett (Abraham Ortelius Kunstkabinett}e>), 1620/25 körül (uo. Kat. Nr. 24., Karl Schütz katalógus-szócikke, a képen ábrázolt festmények meghatározásával); Michael Herr, Die Kunstkammer des Johann Septimus Jörger in Nürnberg; Joseph Arnold, Die Kunstkammer der Regensburger Großeisenhändler- und Gewerken-Familie Dimpfel, 1668 (Thomas Ketelsen: „Zwei Körper können nicht zugleich an demselben Ort sein". Zur ästhetischen Erkundung der Dinge im 17. Jahrhundert. In: Das Kunstkammerregal von Georg Hinz i. m. 42., 43.) 180 Felállására, kinézetére és terembeosztására 1. az 1660. évi leírást: Einmal Weimar-Wien und retour i. m. 83., továbbá Mares, F.: Beiträge zur Kenntniss der Kunstbestrebungen des Erzherzogs Leopold Wilhelm i. m. 359. 181 Kiss Erika szíves tájékoztatásából.
