Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések
NÁDASDY ORSZÁGBÍRÓ REZIDENCIÁINAK FESTÉSZETI BERENDEZÉSÉRŐL 931 Esterházy Pálnak vételre ajánlott és többnyire művésznévvel kísért festmények mellett szerepelnek,18 2 általában legalább öt-, de több helyütt tízszeresét teszik ki a Nádasdy-féle képek becsértékének.18 3 Egységben látva a gyűjteményi szempontból mérvadó két rezidencia (Sárvár és Pottendorf) képzőművészeti felszereltségét, úgy tűnik, hogy Nádasdy Ferenc gyűjtőként nem elsősorban műalkotásokban, műtárgyakban, hanem inkább gyűjteményi egységekben és típusokban (Schatzkammer; Kunstkammer) gondolkodott - e gyűjtemények tárgyi összetételének karakterét, akkorra már kialakult rendszerét véve tekintetbe.184 Ahogyan — mondhatnánk — szinte „ikonográfusként" alakította ki, elsősorban a portrésorozatok által, két legfontosabb rezidenciája festészeti jellegét és reprezentációját, ugyanúgy e programösszefüggések részeként formálta, „alkotta meg" az egyes várak gyűjteményi profdját is. Ezek pedig a rezidenciák saját „ikonográfiái képéhez" igazodtak: a törökökkel szembeni helytállást birodalmi összefüggésben felmutató, Stammèwrgként reprezentáló Sárvár a családi kincstárral, míg az egyéni karriert, a közéletben elért sikereket és eredményeket választékosan láttató Pottendorf a gyűjtői szokásokban nyugati mintának megfelelő Kunstkammerrel vallott arról, hogy tulajdonosa hol jelöli ki saját helyét kora politikai, társadalmi és kulturális közegében. 182 MTA Művészettörténeti Intézet levéltári gyűjteménye A-I-22/717/1-13. Valkó Arisztid gyűjtése. 183 A Nádasdy-leltár Alfred Sitte által is közölt (tévesen schillingként megnevezett) árai két helyen 30, illetve 37 forint 30 krajcárt tesznek ki, emellett 23 esetben érik el a 10, 12, 15, illetve 18 forintos árat, a többi műtárgy egyszámjegyű összegre, többnyire 9, 6, 4, 3, 1 forintokra, olykor krajcárokra értékelt. Az Esterházynak kínált 209 mű bécsi jegyzékében a legolcsóbb kép 10 tallérra van értékelve, ami mindössze nyolcszor szerepel, a festmények zöme 20 és 60 tallér közé árazott, de 60 esetben az összeg háromszámjegyű és nem ritka a 200, 400, sőt 600 talléros ár sem. A forint-tallér akkori árfolyamon 1 tallér = 1,50 forinttal számolhátó. Köszönöm Király Péternek az átszámításban nyújtott segítségét. 184 Vö. többek között Scheicher, E.: Die Kunst- und Wunderkammer i. m.; Margot Rauch: Gesammelte Wunder: die Naturobjekte in den Kunstkammern und Naturalienkabinetten des 16. und 17. Jahrhunderts. In: Die Entdeckung der Natur. Naturalien in den Kunstkammern des 16. und 17. Jahrhunderts. Hrsg. Wilfried Seipel. Wien 2006. 11-15.
