Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések
NÁDASDY ORSZÁGBÍRÓ REZIDENCIÁINAK FESTÉSZETI BERENDEZÉSÉRŐL 907 kos portrésorozat volt, s hogy ugyanitt két kardinális mellképe is függött, négy — hosszában osztott — kétszínű kárpit mellett. A hadvezér-portrékból odébb a leltárban két további is szerepel, ezek (nyolc másik mellkép között) a díszteremtől másik irányba indulva, az inasok háza melletti „Első Vendigh Haz"-nak nevezett helyiségben voltak elhelyezve - vagyis az egészalakos sorozat lényegében közrefogta a 16-17. századforduló nagy török háborújának győztes várostromaival díszített reprezentatív nagytermet. Egy 22 darabból álló egészalakos portrésorozat megléte a 17. század hatvanas éveiből olyan adat, ami mellett nem mehet el szó nélkül a művészettörténeti kutatás. A sorozat témájára viszont egyedül a darabszám, főként pedig a leltári megnevezés a támpont, ami kiindulópontnak mindenesetre elegendő. A képek tárgyának egyértelmű megadása mellett már a mennyiség alapján sem gondolhatjuk azt, ami pedig Nádasdy esetében nagyon is kézenfekvő lenne, hogy a sorozat a Mausoleum hun (6) és magyar (7) vezér-ábrázolásainak festett változata volt. Egy, a Batthyány család levéltárából ismert adat viszont megfelelő analógiás támpontot ad a következtetésre. Johann Ledentu Batthyány I. Ádámnak 1642. március 20-án 50-nél több festményét, köztük portrékat ajánlott fel megvételre,65 és a mellékelt listában a tizenöt-, illetve a harmincéves háborúk legjelentősebb, részben magyarországi hadszíntereken is harcoló császári generálisairól, Johann Tserclaes Graf von Tillyről, Karl Bonaventura Buquoyról, Henri Du Val comte de Dampierre-ről, Gottfried Heinrich Pappenheimről, valamint Siegfried (Seifried) és Ferdinand von Kollonitschról készült képek is szerepeltek. Még ha nem is tudunk arról, hogy Batthyány vásárolt volna belőlük, a példa az mutatja, hogy magas rangú császári tisztek portréi a 17. század közepén akár sorozatként is előfordulhattak a bécsi udvarral lojális arisztokraták nyugat-magyarországi váraiban. A császári tisztek ábrázolását jelentő „Generals Bild" megnevezés alapján a sorozat ikonográfiája egyértelmű, és a típus meglétét — bár nem hazai közegben — olyan további kortárs sorozat is igazolja, mint az a császári főtisztekről készült, nyolc életnagyságú lovas-portré, amelyet a Traun grófok bécsi nyári rezidenciáján egy útibeszámoló ír le 1660-ban.66 Ha Nádasdy Ferenc országbíró sárvári kastélyának két termét is császári generálisok egészalakos portrésora díszítette, akkor az azt jelenti, hogy a ma-65 Magyar Tudományos Akadémia, Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest; Levéltári Regesztagyűjtemény A-I-24/325-326. cédula, Iványi Béla gyűjtése. Eredetije: MOL P 1314, Családi levéltárak, A herceg Batthyány család levéltára, Missiles 28592, kiadása: A magyar könyvkultúra múltjából. Iványi Béla cikkei és anyaggyűjtése. S. a. r. Herner János - Monok István. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 11.) Szeged 1983. 560-562, a generális-portrék: uo. 561. (A közlésre Viskolcz Noémi hívta fel a figyelmemet.) A forrást hivatkozza még: Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthyány család 16-17. századi építkezésein. Magyar Műemlékvédelem 11. (1991-2001) 185. 66 Einmal Weimar-Wien und retour. Johann Sebastian Müller und sein Wienbericht aus dem Jahr 1660. Hrsg. Katrin Keller - Martin Scheutz - Harald Tersch. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 42.) Wien-München 2005. 63, 141. Az irodalmat Viskolcz Noémi jóvoltából ismerem. A szöveg Tilly, Ottavio Piccolomini, Ludwig Raduit de Souches és Peter zu Holzapfel császári főtisztek lovas portréiról tesz említést. Az útleírást korábbi feldolgozása: Hans Tietze: Ein Besuch in Wien beim Regierungsantritt Kaiser Leopold I. Nach einem Reisediarium aus dem Jahre 1660. Berichte und Mitteilungen des Altertums-Vereines zu Wien 50. (1918) 23-57.
