Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések

Buzási Enikő NÁDASDY FERENC ORSZÁGBÍRÓ REZIDENCIÁINAK FESTÉSZETI BERENDEZÉSÉRŐL Számok és következtetések1 Voltaképp az osztrák kutató, Alfred Sitte 1899 és 1908 között publikált tanulmány*, illetve forrásközlés-sorozata2 döbbentette rá a magyar történeti kutatást arra, hogy Nádasdy III. Ferenc javainak elkobzásával a 17. század egyik legjelentősebb (ha nem a legjelentősebb) hazai műgyűjteménye tűnt el szinte nyomtalanul. Ráadásul a tárgyakkal és a művekkel együtt sajnos az értékelhető ismeretek egy jelentős része is odaveszett. A következő évtizedekben Takáts Sándortól3 és Schoen Arnoldtól4

megjelent, forrásokra építő közlemények az adatok szemléletes összesítésével megpróbálták ugyan az „eszmei kár" nagyságát érzékeltetni, arra azonban nem vállalkoztak, hogy akárcsak részleteiben körülírják a magyarországi műkincsállományt ért veszteség mibenlétét. Mindkét szerző inkább a sárvári (kisebb részben a pottendorfi) tárház egykori arany és ezüst dísztárgyait, ötvösműveit és ékszereit, továbbá éremgyűjteményét, fegyvereit és textilneműit ismertette, s összességében kevesebb figyelmet szánt a Nádasdy tulajdonában tudott egyéb műtárgyaknak. A festmények közül Takáts még csak azokat a magyar vonatkozású portrékat említette, amelyeket — mint Esterházy Pálhoz került darabokat — Sitte is részletesen tárgyalt,5 Schoen Arnold viszont már egy egész cikket szentelt Nádasdy pottendorfi képtárának.6

Meglehetősen indulatos 1 A tanulmány az OTKA K 71982 sz. kutatási támogatásával készült. Az alább hivatkozott leltárak feltárása „A 17. századi arisztokrata udvari kultúra formái Nádasdy Ferenc mecenatúrájának példáján" című kutatási program öt résztvevőjének (Buzási Enikő, művészettörténet, festészet; Király Péter, udvari zene; Kiss Erika, ötvösség, Kunstkammer; Torna Katalin, a Nádasdy-udvar működése, struktúrája; Viskolcz Noémi, Nádasdy irodalmi és könyvészeti mecenatúrája) közös munkája. A leltárak folyamatban lévő feldolgozása a kutatási terv része, ezért némelyik pontos és részletesebb levéltári adatát a program befejeztével tervezett forráskiadványban, teljes teijedelmű szövegközlésükhöz kapcsolódóan adjuk meg. Itt szeretném megköszönni Viskolcz Noéminek és Király Péternek, hogy munkám átolvasásával és észrevételeikkel segítségemre voltak. 2 Alfred Sitte: Die Schatzkammer Nádasdy's. Berichte und Mittheilungen des Altertums-Vereines zu Wien 34. (1899) 87-96., 35. (1900) 66-75.; Uő: Aus den Inventarien des Schloßes zu Pottendorf. Berichte und Mittheilungen des Altertums-Vereines zu Wien 40. (1907) 47-81., 117-137. és 41. (1908) 31-52. 3 Takáts Sándor: Magyar műkincsek pusztulása a Wesselényi-féle összeesküvés idejében. Archaeológiai Értesítő 20. (1900) 147-150.; Uő: Nádasdy Ferencz gróf sárvári kincstára. Uo. 22. (1902) 122-127. Takáts kutatásaira és közlésére támaszkodva ad összefoglalást Siklóssy László: Műkincseink vándorútja Bécsbe. Bp. 1919. 166-171. 4 Schoen Arnold: Nádasdy sárvári kincsei. I-II. A Műbarát 1. (1921: 15. sz.) 268-273. és 1. (1921: 16. sz.) 281-285. 5 Sitte, A.: Aus den Inventarien i. m. (1907) 123-124.; Takáts S.: Magyar műkincsek i. m. 127. 6 Schoen Arnold: Nádasdy Ferenc pottendorfi képtára. Ars Una 1. (1923) 53-58.