Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Torna Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere
GRÓF NÁDASDY III. FERENC MECÉNÁSI MŰKÖDÉSE 867 szánná, de még 1663. évi végrendeletében is arról panaszkodott, hogy szándékát nem sikerült keresztülvinnie.9 8 A renddel való szoros kapcsolatát mutatja, hogy 1655-ben országbíróvá választását egy ismeretlen ágostonos — talán a hozzá közel álló Donellan — kis latin verseskötetben ünnepelte.9 9 Az ágostonosok számára Nádasdy nem egyszerűen kolostort alapított birtokán, hanem ide helyezte át családja kriptáját, ahova magát is temettetni szándékozott. A templom alapkőletételére 1656-ban került sor, a kolostor együttese viszont csak 1669-re készült el.10 0 Az épületek terveit valószínűleg a bécsi Carlo Canevale készítette, magát az építkezést a Pietro Orsolini irányította. A templom felszentelésére Sennyey István veszprémi püspök közreműködésével 1669-ben került sor.101 1660-ban Nádasdy mint kegyúr négy plébánia (Kőhalom, Felsőlászló, Pergelén/Pörgölény és Rőt) lelkipásztori ellátását adta át a lékai monostornak. Az intézkedés 1661-ben a megyéspüspök jóváhagyását is elnyerte.10 2 A magyar alapítású és a magyar nemesség tagjai között igen népszerű pálos rend felé Nádasdy egyetlen nagyobb alapítványt tett. A Sopron melletti sopronbánfalvi (Bondorf/Wandorf) kolostor javára 3000 forintos misealapítványt tett 1669-ben.10 3 Szorosabb kapcsolat a renddel csak a gróf halála után alakult ki, amikor egyik fia —- a magyar arisztokrata gyermekek közül nem elsőként és nem is egyedül — László a rend tagja lett. Az 1663. évi végrendeletben Nádasdy megemlékezik még arról is, hogy szándékában áll a ferencesek letelepítése a Zala megyei Belatincon, amely azonban a számára oly végzetes események miatt utóbb már nem valósult meg.10 4 Végül a Nádasdy által tett alapítások közül utolsóként érdemes megemlíteni a mariazelli kegyhelyen a Szent István tiszteletére 1662-ben alapított kápolnát, amely a birodalmi zarándokhellyé emelkedő templomban a magyar nemesség integrációs vágyát is jól szimbolizálja.10 5 Az alapítás befejezésére azonban csak Nádasdy halála után került már sor. A szerzetesrendeken kívül meg kell még emlékezni a Nádasdy közvetlen környezetében működő világi papokról is. Sajnos a töredékesen fennmaradt levéltári anyag nem sok lehetőséget ad a személyes kapcsolatok alaposabb feltérképezésére. Úgy tűnik, hogy Nádasdy kezdetektől fogva kötődött Vitnyédy Ferenchez (a neves Vitnyédy István testvéréhez), az egykori Nádasdy-familiáris 98 ÖStA AVA FHKA HKA HFU r. Nr. 182. Konv. 1650. März fol. 100-175. és r. Nr. 199. Konv. 1656. Nov. fol. 52-72.; ill. Schönherr Gy.: Nádasdy Ferenc végrendelete i. m. 184. 99 Anas Symbolica, Gentiiicia Ales Nadasdiana A Sacrae Eremi Musis Ord. S. P Augsutini ad Lyram revocata. Viennae... RMK III. 1926. 100 Kárffy Ödön: Gróf Nádasdy Ferencz meghívója a Lékán építendő családi sírbolt és templom alapkőletételére 1656. Történelmi Tár (1910) 608. 101 Rózsa Gy.: Magyar történetábrázolás i. m. 127. 102 m OL P 108, Családi levéltárak, Esterházy család hercegi ágának levéltára, Repositorium 80. Fase. K. Nr. 140 et A/a. és A/b. 103 Documenta artis Paulinorum. I—III. köt. Gyűjtötte Gyéressy Béla. Bp. 1978. III. köt. 241. 104 Schönherr Gy.: Nádasdy Ferenc végrendelete i. m. 186. 105 Fazekas István: Mariazell és a magyar nemesség a barokk korban. In: Mariazell és Magyarország. 650 év vallási kapcsolatai. Szerk. Walter Brunner et al. (Strigonium Antiquum VI.) Esztergom-Graz 2003. 102-114.; Galavics Géza: Magyar főurak és a mariazelli bazilika magyar kápolnái. In: Mariazell és Magyarország. Egy zarándokhely emlékezete. Szerk. Farbaky Péter - Serfőző Szabolcs. Bp. 2004. 93-113, különösen 101-103.
