Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Torna Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere
868 TOMA KATALIN Vitnyédy Pál másik fiához, aki teológiai tanulmányait 1642-től 1646-ig a római Collegium Germanicum et Hungaricumhan végezte. Hazatérését követően szinte azonnal esztergomi kanonok (1646-1649), illetve azzal egy időben kapuvári plébános lett, majd 1649-től sárvári plébánosként működött. 1647-ben Nádasdy külön kérte, hogy bár az esztergomi kanonokoknak be kell menniük Szent Adalbert napra a káptalanba, Vitnyédy Ferencet hagyják nála.106 Sajnos a későbbi udvari papokról jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok. Nádasdy 1654-ben Lippay Györgyhöz szóló egyik levelében Szakonyi János veszprémi kanonokot (tl684) ajánlja a soproni nemesi konviktus éléről távozni szándékozó Lóssy Mihály helyére.10 7 Szakonyi a bécsi Pazmaneum növendéke volt, aki bár már 1652-ben veszprémi kanonok volt, de továbbra is a Nádasdy kegyuraság alá tartozó Peresztegen, Sárváron (1655-ben három hónapon át), illetve Csepregen szolgált plébánosként (1655-1660).10 8 Irodalmi működése miatt érdemel említést Caspar Jongelinus ciszterci apát, akit a harmincéves háború sodort a rajnai Eußerthalból Magyarországra. Az 1650 és 1659 között kismartoni plébánosként, illetve 1658 és 1660 között győri kanonokként működő109 Jongelinus Nádasdy megbízásából a nagyúr anyai nagyapja, Révay Péter nevezetes művének {De Monarchia et Sacra Corona Regni Hungáriáé. Frankfurt 1659) függelékében Catalogus palatinorum et judicum regni Hungáriáé címmel összeállította a magyar nádorok és országbírák jegyzékét.110 A kézirat elkészítése érdekében Nádasdy kijárta, hogy az uralkodó utasította a győri püspököt, hogy átmenetileg mentse fel rezidencia kötelezettsége alól Jongelinust, és engedje meg, hogy a grófhoz költözzön.11 1 Nádasdynak a katolikus egyházhoz kötődő, kitüntetett helyét bizonyítják azok a brévék is, amelyek jórészt különféle lelki igények kielégítését célozták, illetve a pápának fenntartott esetekben intézkedtek. Sógorával, Esterházy Pállal tett 1652. évi németországi útja alkalmával engedélyt kapott hordozható oltár használatára, amelyet 1659-ben ismét igényelt és mégis kapott.11 2 1660-ban VII. Sándor (1655-1667), majd 1668-ban IX. Kelemen (1667) a betegeskedő Nádasdynak böjt alól adott felmentést.11 3 Nádasdy megbecsültségét még jobban kiemelik azok a brévék, amelyek nunciusváltások alkalmával készültek. 1658-ban Carlo Caraffa nuncius érkezé-106 Prímási Levéltár, Esztergom (a továbbiakban PL); Archívum saeculare (AS), Acta radicalia Classis X. Nr. 196. 1645-1647. es. fol. 352-353. (MOL Mikrofilm: 2650. d.); Vitnyédi Ferencre 1. Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok. Esztergom 1900. 263. 107 1654. március 10., Seibersdorf: PL AS Acta radicalia Classis X. Nr. 196. 1654. I-IV csomó fol. 293-294. (MOL Mikrofilm: 2652. d.) 108 pfeiffe r János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950). (Dissertationes Hungaricae ex história ecclesiae VIII.) München 1987. 204-205. 109 Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr 1938. 4. 110 Rózsa Gy.: A Nádasdy Mausoleum i. m. 471-472. 111 I. Lipót mandátuma Széchényi György győri püspökhöz, 1659. március 13., Bécs: MOL A 35, 1659: Nr. 68. 112 Az engedély kelte 1652. október 12.: MOL E 150 Reg. Fasc. 72. Nr. 47.; ill. az 1659. augusztus 18-ai engedély: uo. Nr. 60., vö. Galla Ferenc: Magyar tárgyú pápai felhatalmazások, felmentések és kiváltságok a katolikus megújhodás korából. I. (Regnum-könyvek I. Egyháztörténeti források 1.) Bp. 1947. 25. 113 1660. augusztus 20.: MOL E 150 Reg. Fasc. 72. Nr. 63.; 1668. március 16.: uo. Nr. 79.
