Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Torna Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere
864 TOMA KATALIN A sokszínű katolikus egyházon belül létező különböző csoportok közül azonban nem mindegyikkel létesített egyformán erős kapcsolatot. A Habsburg Monarchiában működő szerzetesrendek közül értelemszerűen a jezsuita rend volt az egyik, amellyel szorosabb kapcsolatot alakított ki, jóllehet élete végén tett megjegyzései arra mutatnak, hogy nem tartozott a rend feltétel nélküli hívei közé, és különösen kifogásolta annak politikai ambícióit. A többi rend közül a Magyarországon kolostorral nem rendelkező ágostonos remeterendhez, a magyar alapítású pálos rendhez és Lorettó révén a szervitákhoz kötődött. Nádasdy megtérésében — úgy tűnik — nagy szerepet játszott a jezsuita rend. A megtért főúr birtokain a kegyúri jog alapján nemsokára megindult a protestáns lelkipásztorok elűzése, a katolikus papok behelyezése. A jezsuiták 1645 és 1663 között külön missziót üzemeltettek a felső-magyarországi Nádasdy-birtokokon és a csejtei uradalomban. A renddel való szorosabb kötelékre utal az is, hogy megtérése után nem sokkal, 1648-ban Vinzenzio Caraffa generális a rendi érdemek részesévé tette Nádasdyt.7 7 A későbbiekben Nádasdy a soproni jezsuitákkal alakított ki szorosabb kapcsolatot. 1651-ben az egyik generálisi levélfogalmazványban egy különösebben nem részletezett ügy kapcsán confundatorként a gróf szerepel.7 8 Hasonló kérés későbbi időszakból is maradt.7 9 Úgy tűnik, 1660-ban Nádasdy nagyobb szabású alapításra készült, római ágense (akinek személyéről jelenleg nincs több információnk, így lehetett éppúgy a magyar püspökök római ágense, mint egy kispap a Collegium Germanicum-Hungaricumból) egy közelebbről nem részletezett dokumentumot mutatott be, illetve egy szakolcai alapításról esett szó, továbbá neheztelésről, amelyet a missióba küldött páterek elmaradása váltott ki.80 A szűkszavú fogalmazványból sajnos nem derül ki, hogy mit szándékozott a gróf alapítani. Talán már a tertia probációs ház fundációja állhat a háttérben, amely majd 1663 júliusában íródott végrendeletében bukkan fel, ahol Nádasdy külön rendelkezett a tertia probatiós ház számára szánt összegről. A szöveg soraiból némi feszültség érezhető ki, a rend és a gróf szándékai igazából nem találkoztak. Az alapításra szánt pénzösszeg, 50000 forint nehezen futott be, a rend pedig a fundator titulussal takarékoskodni kívánt.8 1 Hat évvel később keletkezett néhány fogalmazvány, amely egy tertia probációs ház alapításáról szól, és egy korábban Nádasdy által adott pénzösszegről beszél.8 2 Nincs rá közvetlen bizonyíték, de kézenfekvőnek tűnik az elképzelés, hogy az ekkor éppen napirenden lévő osztrák-magyar rendtartomány szétválasztá-77 Uo. Nr. 43. A szép kiállítású oklevél 1648. október l-jén kelt. A generális 1648. október 3-án értesítette az osztrák provinciálist, Turkovich Györgyöt az oklevél elkészültéről. Lukács Lászó SJ másolatai a generális levelezésének osztrák másolati köteteiről: Archívum Romanum Societatis Jesu, Roma (továbbiakban ARSI); Austria vol. 6 fol. llr-v . (A másolatokat Fazekas István bocsátotta rendelkezésemre.) 78 ARSI Austria vol. 6. fol. 86r"v . 79 Uo. fol. 180v. 80 Uo. vol. 7. fol. 196r. 81 Schönherr Gyula: Nádasdy Ferenc országbíró végrendelete. Történelmi Tár (1888) 176-187, 369-382, 580-591, itt 185. 82 Oliva generális két levele R Michael Sicuten osztrák provinciálishoz, 1666. február 20. (Lukács László másolataiban): ARSI Austria vol. 8. pp. 238-239, 240.
