Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Torna Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere

GRÓF NÁDASDY III. FERENC MECÉNÁSI MŰKÖDÉSE 857 szerepet játszott. Érdemes már ehelyütt is megjegyezni, hogy utóbb ugyanilyen tudatos volt — főüri kortársaihoz hasonlóan — Nádasdy országbíró házassági stratégiája gyermekei esetében. Három legidősebb lányát tudta kiházasítani: Krisztina és Magdolna a Draskovich testvérekkel (Miklós és János) házasodott össze, Terézia pedig Pálffy János felesége lett. Ha csak egy pillantást vetünk a korabeli Magyar Királyság térképére, jól látható, hogy Nádasdy a Dunántúl nyugati részén olyan birtokhálózatot épített ki, amelynek tulajdonosai rokonai, azaz az Esterházy, a Draskovich és a Pálffy családok voltak. A családi háttér és a dicsőséges múlt, azaz elsősorban dédapja meredeken felfelé ívelő pályája a legmagasabb rendi fő méltóságig (a nádorságig), nagyapja elismerésre méltó katonai karrierje, valamint nagyanyai részről a fejedelmi rokonság (a Báthoryak), majd saját maga és gyermekei házassága elegendő alapot szolgáltatott az öntudatos főúr, Nádasdy III. Ferenc számára ahhoz, hogy nagyra törő célokat tűzzön ki maga elé - közöttük akár még a legfőbb országos méltóság, a nádorság elérését is. Ám számára ehhez a rendi társadalomban elfoglalt vezető szerep egyiK legfontosabb feltétele, a birtokok sem hiányoztak: Nádasdy ugyanis kora egyik leggazdagabb arisztokratájának számított. A gondos gazda hírében álló főúr örökölt családi vagyonát ráadásul újabb birtokokkal gyarapította. Az örökölt birtokok és azok jelentős gyarapítása A Nádasdy család vagyonának alapját a 16. században megszerzett Kanizsay örökség jelentette. A 16. század közepén (1549) készült portális összeírások szerint Nádasdy Tamás Somogy megyében 22,5 portát birtokolt (Berény, Csicsó, Iharos, Miháld stb), Sopron megyében 411 porta (Kapuvár), Vas megyében 230,5 porta (felsőlendvai, vörösvári, lékai uradalom), Zala megyében 217 porta (egervári uradalom, Jakabjánosfalva, Szentgyörgy, Szepetnek stb., továbbá kommendátorként a zalavári apátság) volt a kezén. Összesen tehát mintegy 880 porta képezte Nádasdy Tamás birtokát.2

4 A fél évszázaddal későbbi 1598. évi házösszeírás szerint a Nádasdyak vagyona tovább gyarapodott. A dunántúli birtokokhoz további felső-magyarországi birtokok járultak. Közülük a Bánffyakkal és Dersffyekkel közösen birtokolt beckói uradalom (Trencsén megye, 906 ház) emelkedik ki, illetve a Nyitra megyében a nagy csejtei uradalom az új szerzemény (1419 ház). A birtokok súlypontja azonban továbbra is a Dunántúlra összpontosult, Sopron megyében (1406 ház), Vas megyében (489 ház), illetve Zalában (341 ház). Hiába voltak hasonló nagyságúak a Somogy megyei birtokok, ezekről a török uralom miatt kevés bevétel volt várható (összesen 425 ház, Barcs, Csoknya, Kőröshegy, Marcali stb.).2

5 A Fiatal Nádasdy III. Ferenc első birtokszerzési akcióját Esterházy Miklós halála után a nádor családja által birtokolt Kismarton megszerzéséért indította. Nem sokkal a palatínus elhunyta után, 1645 novemberében már beadványt 24

Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. I—II. köt. (A MOL kiadványai II.: Forráskiadványok 16.) Bp. 1990. II. köt. 658., 677., 910., 1002. 26

Dávid. Zoltán: Az 1598. évi házösszeírás. Bp. 2001. 242., 357., 358., 373., 374., 485., 552., 593., 594.