Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Torna Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere
858 TOMA KATALIN intézett az Udvari Kamarához, amelyben ajánlatot tett a sógoránál lévő uradalom magához váltására.2 6 1645. december 15-én kötelezvényt adott arról, hogy 314000 forintot kész letenni a birtokért.2 7 Minden jel azt mutatja, hogy az ügyben együttműködött vele korai éveinek bizalmasa, Megyery Zsigmond, aki kérte a kamarától, hogy a korábbi szolgálataiért járó összegeket számítsák be a kismartoni ügyletbe.28 1646 februárjában Nádasdy már egy második részletet tett le Kismartonért (15296 forintot).2 9 1646 nyarán még mindig küzdött a régióban kulcsfontosságúnak tartható birtokért, hiszen ekkor újabb levelet intézett az ügyben Ulrich Kolowrathoz, az Udvari Kamara elnökéhez.30 Bár a felek papíron már ekkor, 1646 nyarán megegyeztek, az ügyre csak 1648-ban került végső pont, amikor is az uralkodó végül az Esterházyak javára állította ki az adománylevelet.3 1 A következő évtizedekben Nádasdy Ferenc komoly harcot folytatott a kamaránál letett összeg visszaszerzéséért. Azt tervezte, hogy ebből a pénzből letelepíti Magyarországon az ágostonos rendet.3 2 A terv először még 1658 áprilisában bukkant fel, ám hosszú időn keresztül nem került nyugvópontra.3 3 Nádasdy 1660. február 17-én az ügyben levelet írt még a későbbi császári főudvarmesternek, Johann Ferdinand von Portiának is, de nem sok eredménnyel járt,34 hiszen az ügyben még 1662-ben sem született döntés.3 5 A Kanizsay-vagyon, vagyis a családi örökség részét képezte a szarvkői (Sopron megye) uradalom, amelynek visszaszerzéséért azonban szívós küzdelmet kellett folytatnia Nádasdynak.3 6 1647 szeptemberében a már nagykorú Nádasdy — újabb — intő (admonitionalis) levelet nyújtott be Hans Rudolf von Stützing ellen.37 Nádasdy igényeit a Kanizsay jogokra alapozta, törekvései viszont csak 1650 tavaszán vezettek eredményre, amikor Szarvkőt és vele az alsóausztriai Seibersdorfot megvásárolta Hans Rudolf von Stotzingtól, anyósa Elisabeth Memin és felesége Elisabeth Losy egyetértésével 160000 forintért.38 Az ura-26 ÖStA AVA FHKA H KA HFU r. Nr. 173. Konv. 1645. Nov. fol. 79-106., Konv. 1645. Dez. fol. 1-11, fol. 13-63, ill. uo. r. Nr. 174. Konv. 1646. Jan. fol. 103-293. 27 A kötelezvény másolata: ÖStA AVA FHKA HKA HFU r. Nr. 173. Konv. 1645. Dez. fol. 25-26, fol. 41-42, ill. másik másolata: ÖStA AVA FHKA HKA Kontrakte und Reverse Reihe A. Nr. 317. 28 ÖStA AVA FHKA HKA HFU r. Nr. 174. Konv. 1646. Jan. fol. 47-50. 29 Uo. Konv. 1646. Febr. fol. 113-133. 30 Uo. Konv. 1646. Juni fol. 64-65. 31 Fejes Judit: Az Esterházyak házassági politikája 1645 után. In: Gyermek a kora újkori Magyarországon. „adott Isten hozzánk való szeretetéből ... egy kis fraucimmerecskét nekünk" (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 19.) Bp. 1996. 115-166, itt 132-133. 32 ÖStA AVA FHKA HKA HFU r. Nr. 182. Konv. 1650. März fol. 101-175. 33 Uo. r. Nr. 202. 1658. Apr. fol. 93-94. 34 Uo. r. Nr. 207. 1660. Febr. fol. 67-69. 35 Uo. r. Nr. 213. 1662. Aug. fol. 46-49, fol. 74-77.1. Lipót döntése 1662. augusztus 16-án a szóban forgó 20000 forintra 8-10 éven belüli kifizetést mond ki. Vö. még uo. r. Nr. 215. Konv. 1663. Apr. fol. 196-221. minden supplikáció ellenére érvényes marad Lipót 1662. augusztus 16-ai dekrétuma. 36 Már 1637-ből maradt fenn az uradalmat bíró Adolf von Stotzing ellen beadott tiltakozó levél. ÖStA AVA FHKA HKA HFU r. Nr. 156. Konv. 1637. Juli fol. 137-139. 37 Több dokumentum erre vonatkozólag: ÖStA AVA FHKA HKA HFU r. Nr. 177. Konv. 1647. Sept. fol. 13-20, fol. 23-25, fol. 85-97, Konv. 1647. Okt. fol. 1-3. 38 Eredeti oklevél: ÖStA AVA FHKA HKA r. Nr. 182. Konv. 1650. Apr. fol. 236-245, vasvári káptalan oklevele az ügyletről: ÖStA AVA FHKA HKA Urkunden Nr. 784. (1650. június 23.); vö. még Mohi Adolf: Adatok Nádasdy Ferenc országbíró életéhez. Századok 34. (1900) 616-627, itt 618.
