Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés
838 BARISKA ISTVÁN jenek azok, akik bocskort viselnek" - válaszolta a közös védelemért könyörgő városi deputációnak.7 7 Mondhatta, mert a bécsi visszautasítás után azzal indokolta, hogy cserbenhagyja Kőszeget, „mert a német számára egy katonát sem tud kapni, míg Bocskaynak kétezer fegyverest is könnyen szerezhet".7 8 Bizony azt nem tette hozzá, hogy köztük török és tatár katonákat is. Az azonban nyilvánvaló, hogy távozását a bécsi döntés is siettette. A vár és város így bekövetkező szakadására ugyanakkor a lehető legrosszabbkor került sor. Kőszeg kényszerhelyzete így voltaképpen a város többszörös kiszolgáltatottságaként írható le. Sopronban nem jött létre hasonló kényszerhelyzet, noha Adam von Trauttmansdorff ott sem bízott semmit sem a véletlenre, és a városkapuk kulcsainak átadására szorította a polgárokat.79 Oda azonban a bécsi hadvezetés a maga jól felfogott érdekében császári erőket vezényelt, így Sopront nem hagyták magára fedezetlenül.8 0 Mindezek után — úgy szólván — előre látható volt, hogy a stájerországi pusztításokból megtérő hajdúsereg Kőszeg ellen fordul. Némethy Gergely hajdúvezér táborában már tudtak "arról, hogy Kőszeg 1605. május 29-én Hagymássy Kristóf, a Bocskaihoz pártolt szentgróti kapitány (egyúttal a fejedelem rokona) kezére került.8 1 A bécsi Udvari Haditanács tehát későn intézkedett, Nádasdy Tamás pedig sorsára hagyta a várost. Nemcsak Bécs és Graz hatásköri vitája mutatható ki ebben, hanem az is, hogy Kőszeg és alsó-ausztriai hátországa nem számított stratégiai szempontból döntő fontosságúnak. Nádasdy Tamás ezután továbbra is aktív maradt Bocskai ügyének oldalán. Működéséről 1605. június 30. és december 30. között azonban csupán mozaikszerű képünk van. Ismerjük Dersffy Ferenccel együtt írt levelét, amelyben arra kérte Adam von Trauttmansdorffot, hogy adja fel Sopron városát.82 Tudunk arról, hogy ott volt a Hollós (ma Egyházashollós) és Körmend között készülő összecsapásnál. Itt 1605 júliusa végén éppúgy hajlott arra, hogy béke köttessék, mint szeptemberben, amikor az Óvár elleni támadást ellenezte.8 3 Egyértelmű ugyanakkor, hogy Némethytől csak úgy kaphatta meg — mint már utaltunk rá — Szentgotthárd castellumát, hogy végig intenzív szerepet játszott a felkelők Rábán inneni hadműveletiben. Ott volt akkor is, amikor Johann Tilly 1605 decemberében véglegesen legyőzte a Rábahidvégnél egyesült hajdú és török-tatár hadakat.84 A meghódolás Mindenekelőtt előre meg kell jegyezni, hogy a többszörös megosztottság miatt Kőszeget nem ostromolták meg Némethy hajdú és török-tatár szövetsé-77 VaML KFL Act. Misc. Kőszeg, 1610 körül, Memorial. 78 Balogh Gy. - ifj. Reiszig E.\ Vasvármegye i. m. 199. 79 Prickler, H.: Bocskay-Rebellion i. m. 163. 80 Dominkovits P.: „Egy nemzet lévén" i. m. 71-74. 81 Chernel K.: Kőszeg i. m. 59. 82 Dominkovits P: „Egy nemzet lévén" i. m. Okmánytár. 117-119. 83 Balogh Gy. - ifj. Reiszig E.\ Vasvármegye i. m. 199.; Dominkovits P: „Egy nemzet lévén" i. m. 61. 84 Balogh Gy. - iß. Reiszig E.: Vasvármegye i. m. 200.; Cerwinka, G.: Abwehrkampf i. m. 315.
