Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés
828 BARISKA ISTVÁN rossz üzenete volt. Csakhogy a koronazáloggal kettéosztott Nyugat-Magyarország megosztásáról is volt szó, amely a törökök elleni védekezést gyengítette. A térség problémái tehát még összetettebbek lettek, mint valaha. Nyilvánvaló volt, hogy a Nádasdyaknak sem volt mindegy, hogy a nyugat-magyarországi koronazálogokon mit választanak, mi mellett döntenek. Az osztrák örökös tartományok és Nyugat-Magyarország között A „németek torkában" élő nyugat-dunántúli országrész különös konfliktus része lett a Bocskai-felkelés (1604-1606) alatt. A Habsburg-koronazálogon lévő Kőszeg ezt sem politikai, sem pedig stratégiai szempontból nem kerülhette el, hiszen egyszerre volt a bécsi udvarnak, továbbá Nyugat-Magyarországnak is kiszolgáltatva. Másfelől a védelmet is tőlük várhatták. Érthető, hogy sem a nyugat-dunántúli, sem pedig a koronazálog fő- és köznemességének magatartása nem lehetett közömbös a térség sorsára. Az is egyértelmű volt ugyanakkor, hogy a nyugat-magyarországi országrész kölcsönös függésben élt Szlavónia-Horvátország, valamint az osztrák örökös tartományokkal. Elemzésünk természetesen elsősorban a hosszú török háború utolsó szakaszára koncentrál, hiszen annak a Bocskai-felkelés is része.2 3 Kanizsa török bevételét 1600-ban nemcsak a magyar fél érezte rendkívüli veszteségnek, hiszen a török hódoltság határa ezzel jelentősebben nyugatra tolódott. Az osztrák örökös tartományok is érzékelték a megnövekedett veszélyt. Nyugat-Magyarország nemessége még inkább tudatában volt annak, hogy hatásos védelmet csak Habsburg segítséggel remélhet. A koronazálog-területek pedig már intézményesen is betagolódtak Bécs és Alsó-Ausztria közvetlen kontrollja alá. Ebbe a körbe tartozott a kőszegi uradalom is. Ezt a térséget szeretnénk tehát esettanulmány jelleggel górcső alá venni, mégpedig 1588 és 1616 között mindenekelőtt a koronazálog- és a nyugat-magyarországi területek szempontjából. Nádasdy Kristóf özvegye Choron Margit, Kabold bárónője és fia Nádasdy II. Tamás 1588 és 1616 között örökölte meg az uradalmat.24 A zálog birtokbavételét persze hosszú alku előzte meg Choron Annával és férjével, Balassi Istvánnal.25 A zálogtérség két legjelentősebb városának, Kismartonnak és Kőszegnek addigra már sikerült megszabadulni az uradalmak gyámkodásától. Ez a körülmény jótékony hatással volt e városok önkormányzata szerkezeti és hatásköri (igazgatási, jogszolgáltatási, statútum-alkotási) fejlődésére, de az osztrák tartománybeli „országrendiség" jogát nem kapták meg. Nem küldhettek tehát követeket a tartományi gyűlésbe. Minthogy Kőszeg városa egyfajta enklávét képezett az uradalmon belül, stratégiai harapófogóba került a vár- és városkapi-23 Harald Prickler: Verlauf und Folgen des Bocskay-Rebellion im österrechisch-ungarischen Grenzraum. In: Österreich und die Türken. (Internationales Kulturhistorisches Symposion in Mogersdorf Bd. 1. 1969.) Eisenstadt 1972. 157-174., itt 158.; Pálffy Géza: Győztes szabadságharc vagy egy sokféle sikert hozó felkelés? A magyar királysági rendek és Bocskai István mozgalma (1604— 1608). (Századok füzetek 3.) Bp. 2009. 67. 24 Gmoser, E.: Geschichte der Herschaft Güns i. m. 288. 25 ÖStA AVA FHKA H KA NÖHA G(üns) 68/A. Abschrift der Pfandbeschreibungsurkunde über Herrschaft Günß für Margaretha Nádasdy, fol. 1446/2. és fol. 1446/5.
