Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés
NÁDASDY II. TAMÁS ÉS A BOCSKAI-FELKELÉS 827 Amikor Choron János 1576-ban a kőszegi uradalom élére került, már ezzel a stratégiai megosztottsággal szembesült. Pedig a védelem osztatlansága a siker egyik pillére volt. A zálogbirtokos hatalomgyakorlásának másik pillére a bírói végrehajtó hatalomban testesült meg. Az Alsó-ausztriai Kormányszék (a továbbiakban röviden kormányszék) ragaszkodott ahhoz, hogy a korona-zálogbirtokokon a császári jog szerint {„laut kaiserlichen Rechten") ítélkezzenek.16 Choron azonban a koronazálogon lévő kőszegi uradalom élén is élni akart a magyarországi szabad ispánság jogával. 1580 végén azonban II. Rudolf a kormányszék útján megakadályozta, hogy Choron felborítsa Kőszegen a büntetőeljárás addigi gyakorlatát, az V Károly császár által kiadott büntetőjogi kódex, a Constitutio Criminalis Carolina alapján követett praxist.17 A bécsi udvar ragaszkodott Kőszeg városa pallosjogához is az uradalom területén. Mégpedig két okból: egyfelől azért, mert a mindenkori kőszegi bíró csak a „Bann- und Achtbrief" birtokában gyakorolhatta a pallosjogot, másfelől pedig azért, mert a kormányszék az uradalom magyar zálogbirtokosának ilyen felhatalmazást nem adott.18 1605 májusában Nádasdy II. Tamás Bocskai István hajdúcsapatainak támadása elől családjával és édesanyjával, Choron Margittal Sümegre menekült.19 A bécsi Udvari Haditanács erre Wolfgang Dornt, a Salm-ezred kapitányát küldte Sopronból Kőszegre, aki rendteremtés címén kőszegi polgárokat végeztetett ki.20 Azzal, hogy Nádasdy Tamás úgymond cserbenhagyta Kőszeget, lényegében a kőszegi vár és a város stratégiai egységét mondta fel. Dorn kapitány pedig a kőszegi polgárok felett ítélkezett önkényesen, így az Alsó-ausztriai Kormányszék és Kamara hatáskörét is megsértette. Minderről ugyan még az alábbiakban lesz szó, de ezzel kapcsolatban már most is nyomatékkal szeretnénk utalni annak hátterére, hogy miért ódzkodott Bécs attól, hogy magyar zálogbirtokosoknak, az említett Nationalhungaroknak adja Kőszeg zálogát. 1589-1592-ben ugyanis Nádasdyné Choron Margit is megpróbálkozott azzal, hogy a bírói hatalom gyakorlásában szembemenjen a császári jogrenddel. A kormányszék azonban ezt a kísérletet is elhárította.21 1576-tól, a Choron család kőszegi jelenlététől mégis egyre nyilvánvalóbb lett, hogy kifejezetten a magyar rendi felfogás ütközött össze a térségben az alsó-ausztriai gyakorlattal. Úgy látszik, a magyar rendek e téren nem tanultak a múltból. Abból a kettéosztottságból, amely a 15. század derekán megkönnyítette a Habsburgok térnyerését Nyugat-Magyarországon.22 Ráadásul a tizenöt éves háború (1591-1606) idején ennek kifejezetten 16 VaML KFL Kőszeg város választott polgárság iratai, Acta Miscellanea (a továbbiakban: Act. Misc.) 1571. március után. I—II. 17 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1580. dec. 7. II. Rudolf tiltása Choron Jánosnak. 18 István Bariska: Zur Frage der Rechtsgeschichte von Lutzmannsburg im 15./16. Jahrhundert. In: Beiträge zur Landeskunde des burgenländisch-westungarischen Raumes. Festschrift für Harald Prickler zum 60. Geburtstag. (Burgenländische Forschungen [a továbbiakban: BF] Sonderbd. XIII.) Eisenstadt 1994. 25. 19 Katona Imre: Bocskay csapatai Vas megyében. Vasi Szemle (1973: 2. sz.) 275. 20 VaML KFL Act. Misc. Kőszeg, 1606. febr. 28. Gegen Wolfgang Dorn, továbbá: Dominkovits Péter: „Egy nemzet lévén...". A Nyugat-Dunántúl Bocskai István 1605. évi hadjárata idején. Bp. 2006. 79-80. 21 VaM KFL Act. Misc. Kőszeg, 1588. jan. 29. Protest, Kőszeg, 1589. máj. 13. Reskript, etc. 22 Bariska István: A soproni városkapitányság III. Frigyes korában. Soproni Szemle 63. (2009: 3. sz.) 272-273.
