Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)
818 VARGA SZABOLCS Ungnad közbenjárására17 5 pedig Ferdinánd király letett arról, hogy megszerezze tőlük az 1531-ben meghalt Karlovics János birtokait, majd Zrínyi Jánosnak és Miklósnak adományozta Medvevár, Lukavec és Rakonok várait.17 6 A következő évben azután Szapolyai János is elhunyt, halálával pedig Horvátország és Szlavónia életében is lezárult egy korszak. Végleg elveszett annak a lehetősége, hogy a szlavón rendek Ferdinánd ellenében mást fogadjanak el királyuknak. A bécsi királlyal szemben már csak a szultán szövetsége maradt alternatívaként, amit azonban a horvát-szlavón elit elutasított. így nem maradt más út, mint Ferdinánddal együtt kiépíteni azt a szisztémát, amely lehetővé tehette a tartományban élők megmaradását. Az új kormányzati rendszer kiépítése, a védelem és a pénzügyigazgatás megszervezése tehát nem ment könnyen Szlavóniában Keglevics és Nádasdy báni ideje alatt sem. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy a törökellenes harc olyan összegeket emésztett fel, amelyeket a kivéreztetett tartományból nem lehetett kigazdálkodni. Nem véletlenül, hiszen az akkori világ legnagyobb katonai hatalmával volt határos az a végvidék, amelyet meg kellett oltalmazni. Ez pedig a több ezer kilométeres határvonal más szakaszán, sokkal jobb kormányzati és pénzügyi rendszerrel bíró államoknak sem ment könnyen. Az 1538 és 1540 között Szlavóniát érintő intézkedések így nem voltak, de nem is lehettek látványosak, ám a sok apró lépéssel megkezdődött a középkori struktúrák reorganizációja, majd lassú továbbfejlesztése. Ez utóbbi elsősorban a kamarai és a katonai igazgatás tárgykörében született újításokra volt igaz, a közigazgatás újjászervezett hálózata statikusabbnak bizonyult. 1539-ben ismét működött a szlavón ítélőmesteri hivatal, miután Raveni Mihályt megválasztották erre a posztra.17 7 Személyében egy kitűnő jogász került az ítélőmesteri székbe. O 1531-ben még Batthyány Ferenc szolgálatában állt, 1533-ban pedig Kőrös vármegye szolgabírájaként bukkant fel.17 8 1536-tól már királyi jogügyigazgatóként tevékenykedett, és mivel erre a posztra mindig magistereket, azaz egyetemi tanulmányokat végzetteket választottak, valószínűsíthető, hogy megfordult külföldön.17 9 ítélőmesteri kinevezését egyaránt támogathatta Keglevics bán, akivel rokoni kapcsolatban állt, és Batthyány család tagjai is, mivel ő volt Batthyány Kristóf nevelője. Am Erdődy Simon is jól ismerhette szolgabírói hivatala idejéről, amikor szoros kapcsolatban álltak. A bánok és vicebánok után az ítélőmester kinevezésével a szlavóniai közigazgatás — túljutva az egy évtizedig húzódó krízisen — helyreállt, és a középkori gyakorlat szerint működött tovább. 1 '5 1539. júl. 4. Ungnad kötelezte magát, hogy a Zrínyiek számára adományt szerez Medvevár, Lukavec és Rakonok várakra, hogy utódaik is örökölhessék. Emilij Laszowski. Povjesni spomenici plem. Opcine Turopolja nekoc „Zagrebacko polje" zvane / Monumenta historica nob. Communtatis Turopolje olim „campus Zagrabiensis" dictae. Svezak treci: 1527.-1560. s nadopunjkom k sv. I. i II. 1347-1525. Zagreb 1906. 71. 176 Uo. 72. (1539. júl. 24.) 177 Első említése: Laszowski, E.: Mon. Habs. i. m. II. 426. 1539. márc. 6., Raven. Márta Raveni Mihálynak. 178 Laszowski, E.: Mon. Habs. i. m. II. 8. (1531. jan. 25.) és 142. (1533. máj. 10.) 179 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 146.
