Századok – 2010
SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Velkey Ferenc: „Szívemből szólok." Széchenyi állásfoglalása a fordulóponton, 1848. március 14-én
744 VELKEY FERENC tott érv miatt, mert a rendszer törvényes keretetek közötti átformálásának lehetősége, elháríthatja a forradalmi próbálkozásokat. Az alkotmányosság így amellett, hogy az átalakulás keretét teremti meg (reformtörvényeket hozhatnak), a törvényesség megőrzésével védelmet nyújt a — revolúció által veszélybe került — dinasztiának.128 A magyar nemzet új hivatása („föladata") — a szónok retorikus megfogalmazásában — a törökök ellenei küzdelem Európát, kereszténységet védő magasztos szerepéhez hasonlatos: „bázisa legyen" és „védője a dinasztiának." A „trón-támasz" szerep gondolata nem volt idegen Széchenyitől a március eleji küzdelmekben sem, s ez volt vezérlő elve a vegyes követi konferencia elé terjesztett március 2-i indítványának is.129 Abban a beszédhelyzetben azonban egészen más volt az üzenete. Akkor a felirattal szemben fogalmazta meg, a veszélyelkerülés jegyében, visszafogó célzattal; március 14-én pedig Kossuthnak is egy hasonlójellegű megnyilatkozása után, a felirat mellett, a lehetőségek távlatát megjelölve.13 0 Hiszen ha a feltétel teljesül — folytathatjuk a szónok gondolatmenetét —, azaz Magyarország be tudja tölteni „trón megmentője" hivatását, akkor teljesedhet be az ország előtt felvillanó új távlat: „Most szünhetik meg provincia lenni, most lehet anyaországgá!" A mind az öt változatban különös hangsúllyal (kétszer kurziválva) szereplő szövegrész leghosszabb és legpontosabb közlése a Nemzeti Újságban olvasható. Egyedül a PH egyik utalása nem szerepel benne („az alkotmányos kifejlésnek bázisa"), de az valószínűleg itt el sem hangzott, mert a „bázis" szó inkább (NU, BpH) közvetlenül a dinasztiára vonatkozik. Kizárható még a PZ „provincia" kifejezést helyettesítő magyarázata is: „hogy magát a gyámkodó függőségtől felszabadítsa." A történelmi analógia csak két helyen olvasható, s bár ugyanarra a történelmi szerepre vonatkozik, olyannyira különböző a két forma - csak az időre való utalás „hajdan" („valaha") és a „védfal" szó egyezik -, hogy további pontosítása lehetetlen. Az egyezéseket szükségtelen nyomon követni, mert a többi vagy együttesen, vagy külön-külön erősíti meg az NU szövegét. A valószínűsíthető változat: A magyar nemzetnek (most az) feladata, hogy [...], (úgy) most bázisa (s védője/támasza) legyen a dinasztiának. Most (itt az ideje, ittleljött a pillanat) szünhetik meg provincia lenni, most lehet anyaországgá! Nem véletlen teremben ekkor felharsanó „zajos tetszés" (BpH, PZ), hiszen a Széchenyi által megjelölt cél, nemcsak, hogy egybeesett a reformellenzék terveiben korábban csak tétován megfogalmazott („Ellenzéki Nyilatkozat"), majd március 3-án cselekvésprogrammá emelt alkotmányosító célkitűzésekkel, hanem az irányt még vonzóbbá, távlatosabbá téve a Habsburg Monarchia Magyarország-központú súlyponteltolódását („anyaország") helyezte kilátásba. E lehetőség nyomán (összekapcsolva a korábbi metaforával) a Monarchia nap-128 A Pester Zeitung változatának (egyirányú olvasatának) az a gyengéje, hogy nem vezet tovább logikusan a következő gondolathoz, és a betoldott „egyébként" szóval - az új gondolatot mintegy csak mellékesnek feltüntetve - érkezik el a többi közlés által leginkább kiemelt részhez. Máshol, (mindhárom hírlapban) a gondolatmenetet a szónok értékítélete teszi zökkenőmentessé. 129 Közli: SzIL II. 383-384. Erre gondolhatott Friedreich István fentebb idézett kommentárjában. L. Friedreich I., 1915. II. 206-207. 130 Kossuth március 14-i nagy beszédében abban az értelemben is hangsúlyozta a „trón védelmének" gondolatát, hogy a bécsi mozgalmak nem történtek volna meg, ha a felírás időben céljához ér.
